„A Mátráról a legtöbb embernek még mindig a magas hegyek, a Kékes, a túrázás lehetősége jut eszébe, ami nem baj, mert ezek is szép és egészséges dolgok, sok nagyszerű élményt kínálva. Nincs ez másképpen a minőségi mátrai borokkal, amelyek a hegyekbe látogatók rendelkezésére állnak. A Mátrát hosszú ideig Szőke Mátyás képviselte, aztán megjelent mellette a Borpalota, illetve a járatosak jól ismerték az egyik Ludányi, József reduktív borait. Ők még szerencsére mindig ott vannak az egyre növekvő táborban, jobbnál jobb borokkal. Mellettük törtek fel a mára már országos hírnévnek örvendő Mátrai Tőkések: Losonci Bálint, Szecskő Tamás és Karner Gábor, az elején még Németh Attila Gáborral kiegészülve. A nagy csapat azóta kibővült jó néhány pompás termelővel: Csernyik Istvánnal, Babiczki Lacival, egy újabb Ludányival a Centurio Borházban, Kovács Zitával, a nagygombosiak Takács-Barta Anna vezetésével, Benedek Petivel. (...)
Ám, ami szerintem sokkal fontosabb, hogy a komolyabb fajták is jól érzik magukat. Mátraiak nagyon jók szürkebarátban, olaszrizlingben, hárslevelűben és rajnai rizlingben is. A világfajták közül a chardonnay is izgalmas borokat ad. Ám mégis a szürkebarátot és a hárslevelűt emelném ki a fehérborok közül. Azt gondolom, hogy a Mátra az, ahol igazán szeretnék újra felemelni a szürkebarátot és ezért meg is tesznek mindent, főleg az aromákra koncentrálva és nem szégyellve, ha egy kicsi cukor marad benne kerekítőnek.
Amit pedig nagyon komolyan gondolok, hogy 4-5 éven belül Tokaj és Somló felkötheti a gatyáját, mert a mátrai hárslevelű egyenrangú partnerként fog megjelenni az üvegekben. Mivel itt nem dominál a borban az ásványosság, ezért meg tudják mutatni a beltartalom mellet a hárs pompás, gazdag aromatikáját is, amiben a szeles völgyek adta hűs levegő is segítségükre van. Sőt ki merem jelenteni, hogy Ludányi Balázs és Csernyik István borai, már most ott vannak a nagyokkal együtt.”