Brüsszelben egy torz szivárványkoalíció öltött testet – és ellenzékének legmarkánsabb vezére Orbán Viktor
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Milibandék győzelme az európai balközép ellen-offenzívájának kezdetét jelenthette volna, ez most elmarad. Téved azonban, aki mindezt csupán politikai folyamatként érzékeli.
„Milibandék győzelme az európai balközép ellen-offenzívájának kezdetét jelenthette volna, ez most elmarad. Téved azonban, aki mindezt csupán politikai folyamatként érzékeli. Sokkal súlyosabb és mélyebb társadalmi mozgások alakítják ma a közéletet, mintsem beérhetnénk a politika analizálásával.
Brit elemzések szerint Miliband, személyi vonzerejének hiánya mellett, többek közt azért bukott nagyot, mert szakított elődje, Tony Blair középre nyitó politikájával. Balra helyezte a Munkáspárt üzeneteinek súlypontját, ami Angliában úgymond nem hasított, miközben Skóciában viszont úgy találták, hogy még így sem eléggé baloldali. Az ellentmondás – cseppben a tenger – tükrözi az európai balközép mindmáig feloldatlan szociológiai skizofréniáját.
Egyszerre kellene elcsábítaniuk a középrétegeket s reményt adniuk a kilátástalansággal küszködő szegényebb társadalmi csoportoknak.
E néppárti trükköt a Munkáspártnak nem sikerült alkalmaznia; mentségükre legyen mondva, Ed Miliband kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi viszonyok közepette próbálkozott vele, mint annak idején Tony Blair.”