A hivatalos ideológia európai és hazai bajnokai

„Nem könnyű a ma emberének, ha tájékozódni akar. Fogalmi, nyelvi és ideológiai zsákutcák veszik körül. A hivatalos ideológia európai és hazai bajnokai által előállított valóság áll szemben a köznapi ember ösztönös és természetes valóságérzékelésével. A hivatalos ideológia ma a külföld által diktált baloldali liberalizmust jelenti. Ez egy olyan importált dogmatizmus, amely kisajátította magának az értelmezés jogát és lehetőségét. Felfogása szerint a politikának kizárólag egyfajta értelmezési kerete létezhet. Aki ebből az egyedül létező keretből kibeszél, az hamar a strasbourgi vallatószékben találja magát. Hazai követői máris túlteljesítik a normát, a nemzetközi elvtársak pedig gond nélkül hozzák a bevett formulát: először az ítélet, azután a tárgyalás. Házi lapjaik biztosítják, hogy megfelelő hőfokon lobogjanak az indulatok: munkatáborok nyitásáról és más hazugságokról írnak.

Odáig fajult a helyzet, hogy már be van tiltva vagy egy tucatnyi szó és kifejezés. A baloldali-liberális dogmatisták szerencsére helyettünk is gondolkoznak. Vagyis a gondolat sem szabad többé, amely létrehozza a nyelvet. A betiltott szavakat követik a tilos minősítést kapó érvek és vélemények, és persze szentségtöréssel ér fel az is, ha valaki közölni merészeli az eretnek miniszterelnök nézeteit megérteni vélő szerzők önálló gondolatait. Az egyedül üdvözítő értelmezési keret véleményvezérei szerint tilos beszélni az embercsempészipar virágzásáról, az illegális határátlépők tízezreiről, mert az nácizmus. Tilos elvi vitát folytatni a halálbüntetésről. Tilos azt a súlyos ellentmondást szóvá tenni, hogy azok, akik az alaptörvényvitában ádáz módon harcoltak a magzati élet védelme ellen, most szemforgató módon az emberi élet abszolút értékét olvassák a kormány fejére. (Vagyis fütyülnek rá, hogy aláássák saját szavahihetőségüket.) (…)

Nagyszerű dogmatistáink közben észre sem veszik, hogy amit évek óta művelnek az úgynevezett politikailag korrekt beszédmódnak való görcsös megfeleléssel, az szinte az összes olyan »európai alapértéket« szisztematikusan megsemmisíti, amelyek elfogadásáról naponta prédikálnak. Mindenkit megbélyegeznek, aki vitatni meri álláspontjukat, továbbá kizárólagos érvényességet követelnek egyébként is egyoldalú nézeteiknek. Ezzel veszélyeztetik a sajtó szabadságát, a gondolat és a vélemény szabadságát. Felszámolják a politikai eszmék és ideológiák szabad versengését. Rögvest megtorolják az ellentétes politikai véleményt, és alpári hangvételük alapján gyanítom, ha tehetnék, uniformizálnák a teljes nyilvánosságot.”