„Az orosz kormány számára fontos, hogy minél több külföldi vendég jelenlétével igazolja: az ország nincs nemzetközi elszigeteltségben. Örülnek mindenkinek, aki megbontani látszik a nyugati, az európai egységet, jó kapcsolatokat ápolnak az euroszkeptikus, nacionalista pártokkal. Moszkva így azokat a szélsőséges, gyakran fasisztoid erőket is segíti, amelyeknek elődjei ellen a második világháborúban harcolt, és amelyek ukrajnai térnyerése ellen – nem alaptalanul – hangosan tiltakozik.
Ráadásul az EU gyengítésére irányuló, már az ukrán válság előtti időkből datálódó igyekezet csak rövid távon, csak látszólag szolgálja Oroszország érdekeit. Az USA hegemóniatörekvéseire hivatkozó, a többpólusú világrend fontosságát hangsúlyozó (és tegyük hozzá: birodalmi ambícióktól mentes) Kremlnek távlatokban biztosabb partnere lenne egy egységes Európa, amelynek egyfajta másolatát egyébként az Eurázsiai Gazdasági Unió formájában a posztszovjet térségben maga is igyekszik létrehozni.”