Az általunk megkérdezettek egyébként általában sincsenek jó véleménnyel a magyar felsőoktatásról. Néhány kivételtől eltekintve – mint fogalmaztak – »olyanok, mint a magyar bor volt 10 éve, csak Magyarországon »»világhíresek««, de mellette többnyire szarok is«. Se a tanárok, mind a hallgatók minősége nem üti meg a legalapvetőbb elvárásokat. »A legjobbak már rég külföldön vannak, talán még a Corvinuson van olyan társadalomtudományi képzés, aminek outputja a piac szempontjából is értékelhető.« A most megszüntetni kívánt szakok közül a Pázmányon »szakmunkás intelligenciájú emberekből kellene piackutatókat faragni», az ELTE-ről pedig »szabados életmódú, szélsőbaloldali ideológiával átitatott, de rendkívül öntelt fiatalok jönnek ki sorra«, akik szinte kivétel nélkül »kvalitatív módszertannal kívánnak dolgozni, noha annak nem sok értelme van ezen a pályán, de a kvantitatívhoz – matematikai és statisztikai elmélyültség hiányában – nem értenek«.
Egyébként érdemes átböngészni a vezető piackutató intézetek senior kutatóinak cévéjét. Mert tény, hogy társadalomtudományi oktatásra szükség van (Ne legyünk Horngyulák!), viszont az is tény, hogy olyan szociológia szakokra nincs szükség, ahonnan a végzett hallgatók állatidomártól kezdve úszómesterig minden szakmában jelen lesznek, de piackutatók csak a legritkább esetben, mondhatnónk statisztikai hibahatáron belül. A ritka kivételek esetében is inkább a személyes elhivatottság a magyarázó változó, mivel a kapott képzés maga bőven elégtelen ahhoz, hogy egy piackutató cégnél bármilyen munkát végezzen a delikvens kérdezőbiztoskodáson vagy adatrögzítésen túl. (...)
Miközben készültem kitenni ezt a posztot, olvasom az Indexen, hogy a kormány összeszarta magát a HaHa aktivistáitól és marad a nemzetközi tanulmányok alapszak. Meleg szívvel gratulálunk! Persze előfordulhat, hogy a bezárásért cserébe kiegészítő forrásokat kellett volna biztosítani az ELTÉ-nek, így viszont megmaradt a kereskedelmi tévék délutáni jósműsorait idéző todományosság.