„Nagyon nehéz bármiféle kollegiális empátiát felélesztgetni az emberben, akár arról legyen szó, hogy a Fidesz kitol az eddig őt ajnározó sajtótermékekkel, akár arról, hogy a propagandatévéként működő nemzeti hírcsatorna műsorvezetőjét megverik.
Akkor kezdjük a könnyen megfogható résszel: bármilyen véleménye miatt bárkit tettleg bántalmazni egyrészről alapjában véve bűncselekmény, másrészről pedig kérdés nélkül elítélendő dolog. Ha igaz, hogy Borsa Miklóst azért verték meg, mert a köztévé műsorvezetője, akkor ezt a cselekményt a legmélyebben elítélem és morálisan menthetetlennek tartom. Az Alternatíva blogon többször világossá tettük, hogy fenntartások nélkül kiállunk a sajtószabadság mellett – akár lemészárolt francia karikaturistákról, akár ostoba Kurucinfó-szerzőkről van szó.
A nehezen megfogható rész az, hogy miért vannak – vagyunk – Borsa Miklós megtámadásával sokan úgy, ahogy. Van aki kifejezetten elégedett. Van, aki kárörvendő. Megint mások arról beszélnek, hogy ez csak az előszele a népharagnak. Végül úgy látom, sokan szemlélik az eseményeket, úgy ahogy én: elítélve azt, de részvétlenül.
Ez a probléma már a netadós tüntetések környékén is felmerült: a jobboldalról többen is – formális, informális csatornákon – számon kérték, hogy miért nem ítéli el a közvélemény a Hír TV riportereit ért folyamatos inzultusokat, miközben egy-egy médiamunkást ért bántalmazás nagy felháborodást, közös állásfoglalásokat szokott kiváltani szakmai körökben. Aztán fellángolt egy hasonló vita a Simicska-Orbán-háború nyomán elanyátlanodó, sok esetben kirúgott újságírókkal kapcsolatban is.
A részvétlenség oka, hogy ezekre az újságírókra, médiamunkásokra mind a közvélemény, mind a szakma jelentős része a jelenleg regnáló kormánypárt kiszolgálóiként tekint, azonosítja őket a kormánnyal. Az újságírók nem tartják szoros értelemben véve kollégának őket. A Hír TV esetében egészen egyszerű módon maga Császár Attila segített illusztrálni a részvétlenség okát: 2006-ban lelkesen forradalomról, 2014-ben elítélően rendzavarásról beszélt egy-egy viszonylag hasonló eseménysor kapcsán.