Hát, ha nincs csoda, akkor rajtunk a sor. Ha csak nem akarjuk 2018-ban is ugyanezt megélni, hogy a verseny a FIDESZ és a Jobbik között dől el.
„Hát persze, hogy valamivel jobbat vártam a tapolcai körzetben. A csoda vigye el - mondhatnám, de a csodát nem emlegetném, mert éppen arról van szó, hogy nincs csoda. A FiDESZ megroppant, de nem látványosan omlik össze. És nem állt elő az a csoda sem, hogy az üvegplafon örökre ott maradna a Jobbik feje fölött. Áttörte.
Hát, ha nincs csoda, akkor rajtunk a sor. Ha csak nem akarjuk 2018-ban is ugyanezt megélni, hogy a verseny a FIDESZ és a Jobbik között dől el. Ez nem Franciaország, ahol ilyenkor a demokratikus jobb- és baloldal könnyedén összefog a szélsőjobb ellen. A magyar Marie Le Pen-párt nem a Jobbik, hanem a FIDESZ. A Jobbik még szélebbre van, akár Le Pen-papa, akit saját volt pártja már túl szélsőségesnek talál. Ezért:
1.Mostantól a baloldal, a demokratikus oldal kétfrontos harcra van ítélve. Ez teljesen új stratégiát követel. Annál, hogy lesz-e kormányváltás, lassan nagyobb kérdés, hogy ki a váltóerő. Ma az egyik körzetben ez, a másikban amaz. És ez csöppet sem megnyugtató.
2.A demokratikus oldalon belüli háziverseny eddig csak bosszantó volt, mostantól öngyilkosság. (Ez a verseny már rég nem az egyes pártok között folyik, csak ezt nem mindenki vette észre, ezért rutinból még fel- felrobbant egy-egy vonatot.) Ami igazán veszélyes, az a pártok és civilek közti bizalmatlanság. A farkas itt az ajtó előtt, mi meg azt nézzük, kinek nem elég trendi a frizurája és a szövege..
3.Van, aki szerint jobb lett volna itt is a veszprémi modell: független jelölt, csak a háttérben pártokkal. Nem tudom, és itt nincs mód ellenpróbára. De azt tudom, hogy a veszprémi modell 2018-ban általánosan nem alkalmazható. Az országgyúlés közel fele listás helyekből áll. Listát csak pártok, pártszövetségek állíthatnak, és csak akkor, ha saját logójuk alatt kellő számú egyéni jelöltet indítanak. Innen ld. feljebb, civilek és pártok viszonyát.
4. Pad Ferenc kb. annyi százalékot ért el, mint 2014-ben az összefogás jelöltje. Az átrendeződés a FIDESZ és a Jobbik között történt. Nem volt nehéz. A FIDESZ már átvette euroszkepticizmusát, idegenellenességét, teljes kultúrpolitikáját és szociálpolitikája fontos elemeit. Méghogy »nix ugribugri«, Orbán úr? De mennyire, hogy van! A jojó, amit eddig gumiszalagon tetszettek ugráltatni, most túl magasra ugrott, és orrba vágta Önöket.
5. A Dunántúlon nem a cigányellenesség vagy az antiszemitizmus miatt nyert a Jobbik, hanem azért, mert sokan őket látták tisztának és őket látták a rendszer igazi ellenzékének. Tévednek, de ez nem vigasz. Amiben mi alulmaradtunk, az a bátorságverseny és a morális erőpróba.. Tévedés, hogy a kormányzóképesség együtt jár a fantáziahiánnyal. Az ember nem attól kormányzóképes, hogy óvatosan úgy tesz, mintha nem jutna eszébe semmi új. Elő az új rendszerváltás programjával, a valódi, kemény vitával az állampolgári alapjövedelemről, az új adórendszerről és szociálpolitikáról, a civil részvételt és szociális jogokat garantáló új alkotmányos elvekről, a politika erkölcsi fékjeiről és biztosítékairól (köztük a saját eltökéltségünk bizonyítékairól), egy új köztársaságról! Hogy kockázatos, mert megint belső vitáink lesznek? Naná. De így maradni kockázatosabb.”