„A szexuális erőszakot bemutató jelenet adásba kerülése nemcsak a TV2 műsorkészítőinek szakmai alkalmatlanságát igazolja, de emberi kisszerűségüket, az empátia és a moralitás teljes hiányát is. Nemhogy nem léptek közbe és nem zárták ki a műsorból az erőszakoskodót, de a tiltakozásokra reagálva csábítási próbálkozásnak nevezték a férfi gyalázatos tettét. Ők csábításnak tartják azt, ha egy férfi ráfekszik a tiltakozó nőre, kezeit lefogja, és perceken át meztelenül vonaglik rajta, majd szétfeszíti a combjait, és megpróbálja lehúzni róla az alsóneműt, közben pedig obszcén jelzőkkel illeti, és többször megfenyegeti.
Miközben a döntéshozók többezernyi trafik lefóliázásával védik meg a gyermeki lelkületet egy doboz cigaretta vagy öngyújtó látványától, és a család érdekében betiltják a vasárnapi plázázást, addig a televíziós csatornák éveken át onthatják magukból a szennyet este kilenckor, főműsoridőben. Akkor, amikor az erkölcsileg és értékrendjüket tekintve még leginkább formálható kamaszok szinte kivétel nélkül a tévé előtt ülnek.
A médiahatóságnak három nap és országos közfelháborodás kellett ahhoz, hogy eljárást indítson az ügyben. A dagadó botrány hatására a TV2 is megvilágosodott, most már vizsgálják a »Gábor csábítását«. Ám ez a lényegen nem változtat: a műsort már hónapokkal ezelőtt leforgatták, így a férfi kizárása megvalósíthatatlan, a Médiatanács eljárásának határideje pedig negyven nap, vagyis mire a vizsgálatot lezárják, valószínűleg a műsor valamennyi része adásba kerül.”