Az új taktika: a kísérletezés

„Tény, hogy a két évvel ezelőtti diáktüntetések nyomán életre hívott Felsőoktatási Kerekasztal dolgozik a képzési szerkezet ésszerűsítésén, önmagában tehát semmi meglepő nincs a bejelentésben, miszerint kivezetnék az alacsony piaci hasznosságú szakokat. Az egyetemeket többször fel is szólította a tárca: dolgozzák ki maguk az irányváltás részleteit, mert nem akarják központilag megszabni, ki mit oktasson. Az ágazati reformot tavaly nagy egyetértésben el is fogadták a rektorok, oktatók, hallgatók, az ipar képviselői. De akkor mit keresnek a diákok megint az utcán?

Ellenállásuk talán abból fakad, hogy a hirtelen bejelentéseket mégsem előzik meg a sokat emlegetett tárgyalások? Nehéz megérteni, mit is akar a kormány, ha olyan képzéseket számolna fel, amelyeken nagyrészt fizetős hallgatók tanulnak, miközben évek óta szajkózza – jogosan –, hogy az egyetemeknek több saját bevételt kellene szerezniük. Sokára értették meg a rektorok, hogy az egyetemi autonómia nem jelenthet korlátlan gazdálkodási szabadságot, az viszont már érthetően válthat ki indulatot belőlük, hogy a gazdasági felügyeleten túl az akadémiai önállóságba, az oktatási tevékenységbe is központilag beletenyerel az állam.

Eközben a felsőoktatási államtitkár kedden arról beszélt: nyitottak a tárgyalásra. Kérdés, vajon milyen tárgyalásokra gondolt, amikor az ágazati szerveknek és érdekképviseleteknek arcátlanul szűk határidőt szabtak a szakmai javaslattételre. A több mint százoldalas törvénymódosítási tervezetet és az ugyancsak terjedelmes szakjegyzéket péntek délután kapták meg az érintettek, majd minderről hétfő délig kellett alapos szakvéleményt, érdemi javaslatokat benyújtaniuk. Ez ám a komoly egyeztetés!”