Hányszor ejtik önmagukat csapdába a hátrányos helyzetben élők? Hányszor zárják maguk önmagukra azt az ajtót, amelyen átmenve a jobb életbe érkezhetnének?
A társadalom alsó tizedébe tartozó, közhasználatú szóval proli család vásárol az élelmiszerboltban. Szemlátomást nem cigányok, aminek nem kellene, hogy jelentősége legyen, de persze van. Foghíjas, harmincas férfi, hízásnak indult feleség, két gyerek – amúgy semmi különös, nem hangosak, nem piszkosak. Az egyik, ötéves forma kislány kissé elkóborol, az anyja rászól:
- Gyere ide, Kimberly.
Később még többször szól hozzá: Kimberly nem piszkáld, Kimberly gyere ide.
Feltehetően fogalma sincs, honnan ered ez a név. Nem hallott Lord Kimberley-ről, az őutána elnevezett dél-afrikai Kimberley nevű helyről, ahol az előző századfordulón az angolok győzelmet arattak a búrok felett – aminek emlékére megszületett az egyébként uniszex keresztnév. Bizonyára egészen más motiválta, amikor nevet adott a lányának.
Minden névadás mágia, a szülő akár tudatában van ennek, akár nem: a névvel a gyereknek helyet készítünk a világban. Kimberly szülei is ezt tették: talán egy szappanopera volt az, amelynek csillogó világába igyekeztek helyezni a kislányukat. És nem tudták, hogy valójában az ellenkezőjét teszik: egy életre besorolják őt azok közé, akiknek a szülei tévésorozatok után adnak nevet a gyerekeiknek – magyarán a prolik közé.
Emlékszünk még a január elsején született Rikárdó esetére. A jobbikos politikus valóban rasszista megjegyzést tett, amelyet el kell utasítani. De nem lehet elhallgatni azt sem, hogy azt a kisfiút legelőször a szülei bélyegezték meg, amikor a Rikárdó nevet adták neki.
Nem a Richárdot, pláne nem az Istvánt, Lászlót, Józsefet, hanem a Rikárdót. Amivel olyan átlátszó, primitív módon akarták kiemelni saját közegéből, hogy egész életére beleégették abba. És talán soha nem fogják megérteni, hogy mit tettek.
Aki arra szánja magát, hogy a hátrányos helyzetűekkel törődjék – ami pozitív szándék –, ebbe gondoljon bele először. Hogy a hátrányos helyzetben lévők hányszor ejtik önmagukat csapdába. Hányszor zárják maguk önmagukra azt az ajtót, amelyen átmenve a jobb életbe érkezhetnének. És milyen nehéz meggyőzni őket a saját hibáikról.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Orbán Viktor akkor is megadta a tiszteletet Donald Trumpnak, és kiállt mellette, amikor a nyugat-európai politikai elit ennek az ellenkezőjén versengett. Stumpf István írása.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Elismert orvosként mi sarkallta arra, hogy ringbe szálljon a politikában? Mit gondol a helyi egészségügyről? Mi a legnagyobb kihívás a pécsi régióban? Ezekről is kérdeztük a Fidesz pécsi jelöltjét az MCC rendezvényén.
A magyar származású író kijelentette: a magyar miniszterelnök továbbra is népszerű az átlagemberek körében.
