„Mára a közterület használatának fogalma jelentősen kiszélesedett. A legfontosabb annak felismerése, hogy minden erőfeszítés ellenére a közterületek fenntartása és gondozása csak akkor lehet sikeres, ha a polgárokkal ebben együtt tudunk működni. Ezért (is) fontos a partnerség, annak megértése, hogy a helyi közösség és az önkormányzat csak közösen tudja ezt a problémát hosszú távon kezelni és megoldani.
Amúgy akár az önkormányzat is érdekelt lehet abban, hogy megfelelő díjazásért használatba adja különféle programok céljára egyesületeknek, szervezeteknek. Adott esetben, ha egy rendezvény kifejezetten hasznos a közösség számára, akkor kedvező tarifájú vagy díjmentes igénybevétel is lehetséges. Ez történik például a termelői piacok esetében, amikor kifejezetten támogatjuk az őstermelőket, hogy portékáikat közterületen árusítsák.
A belvárosi területek, különös tekintettel a műemléki környezetre, fokozottan érzékenyek e tekintetben. A használat során sok mindenre kell odafigyelni. Milyen portálok, milyen reklámhordozók (a jó öreg megállítótábla - brrrr!) és esztétikai megoldások teszik barátságosabbá, akár élhetőbbé a közterületeket. Nálunk jócskán van még teendő, bár visszapillantva az elmúlt 15 - 20 évre, a magam részéről látok biztató jeleket és tényleg történt előrelépés e területen. A »dizájn centernek« persze tudnánk muníciót adni így is, de talán a magyar közízlés előnyére változott - nemcsak a közterületeket illetően.”