„A vasárnapi zárva tartásnak sokkal inkább hatalomtechnikai oka lehet, egész egyszerűen annyi, hogy legyen még egy ügy, amit a kormányoldal dobott be a közbeszédbe, és alakíthatja vele a politikai kommunikációt. Arról nem is beszélve, hogy az intézkedésnek van egy sokkal mélyebb üzenete is. Mivel látszik, hogy a magyar társadalom jelentős része nem támogatja az intézkedést, akik támogatják, azok pedig egyelőre nem érzik úgy, hogy nyilvánosan meg kellene védeniük, és még ennek ellenére sem volt különösebb társadalmi ellenállás a vasárnapi boltbezárásról szóló jogszabállyal szemben, az intézkedéssel a magyar állam ismét megüzente lakóinak, hogy az emberek márpedig ki vannak szolgáltatva az államhatalmat gyakorlók akaratának. Ha a Fidesz és a KDNP le akar nyomni valamit a torkodon, akkor azt lenyomja. Ennyi.
Ezen kívül a Fidesz számára az is fontos, hogy az általa bedobott témák uralják a közbeszédet, akár rosszat, akár jót, de az ő ötleteikről írjon a sajtó. Ők akarják megszabni, miről beszéljenek a magyar belpolitikát követő emberek. Ezért is volt különösen fájdalmas a Fidesznek az amerikai kitiltási ügy, hiszen semmilyen kontrolljuk nem volt a téma felett. Nem tudták mit szivárogtathatnak ki az amerikaiak, mit deríthet ki a sajtó. Nem is volt a kormányoldalon meghatározott kommunikációs irány a botrány első napjaiban, még a kormány olyan, mindent tudó és mindig magabiztos politikusai is megilletődve válaszolgattak a nekik szegezett kérdésekre, mint Lázár János. Ezért lehetett akkor jó ötlet még a nyilvánvalóan vérlázító netadó belengetése is, hiszen még ha tízezrek vonultak is utcára, legalább vissza tudta vele szerezni a Fidesz a kezdeményezést. Az emberek újra arról beszéltek, hogy mit csinál a kormány, nem arról, hogy mit csinálnak a kormánnyal az amerikaiak.
A Fidesz legnagyobb erőssége ugyanis az, hogy minden pillanatban ura az eseményeknek, vagy ha az eseményeknek nem is, de annak igen, hogy az emberek hogyan beszélnek a politikai történésekről. A nagyobbik kormánypárt az utóbbi majd 10 évben tökélyre fejlesztette a diskurzuselméleten alapuló politikai kommunikációt, mára a kormányzati közlemények ültetik be a legtöbb magyar választó agyába még a szavakat is, melyekkel a politikáról beszélünk. Nagyon leegyszerűsítve ez a diskurzuselmélet lényege is: az van, amiről azt gondoljuk, hogy van, gondolkodni pedig a nyelv segítségével tudunk, tehát ha a nyelvet uralod, akkor uralod a gondolatokat, azaz lényegében a gondolatok által konstruált valóságot is.”