„Mire való a nőnap? Virágot kell adni a lányoknak! Ezt bármelyik jól nevelt óvodás tudja. És akkor jön valaki, aki dühösen közli, »Kösz, nem kell az a rohadt virág!« Most akkor mi van?
Még mielőtt a nőnap mai jelentéséről elmélkedni kezdenénk, érdemes leásni a történeti gyökerekig. A kezdeményezés nem meglepő módon összefonódik a 20. század elejének feminista mozgalmaival, a választójog és a női egyenjogúság követeléseivel. A nőnap ötletét hivatalosan először 1910-ben, a második nemzetközi női világkonferencián vetette fel Clara Zetkin, azzal a céllal, hogy legyen egy nap az évben, amit minden országban az egyenjogúsági küzdelmekről való megemlékezésnek szentelnek. Ezek után 1911-ben Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartottak felvonulásokat a nőnap alkalmából, még március 19-én, majd a következő években átkerült a buli február utolsó vasárnapjára, 1914-ben pedig hivatalosan is március 8-ára rakták a nemzetközi nőnapot.