Én igenis szeretnék virágot kapni, de csak akkor, ha az, aki adja, tudja, mit jelent és miért fontos ez.
„Mire való a nőnap? Virágot kell adni a lányoknak! Ezt bármelyik jól nevelt óvodás tudja. És akkor jön valaki, aki dühösen közli, »Kösz, nem kell az a rohadt virág!« Most akkor mi van?
Még mielőtt a nőnap mai jelentéséről elmélkedni kezdenénk, érdemes leásni a történeti gyökerekig. A kezdeményezés nem meglepő módon összefonódik a 20. század elejének feminista mozgalmaival, a választójog és a női egyenjogúság követeléseivel. A nőnap ötletét hivatalosan először 1910-ben, a második nemzetközi női világkonferencián vetette fel Clara Zetkin, azzal a céllal, hogy legyen egy nap az évben, amit minden országban az egyenjogúsági küzdelmekről való megemlékezésnek szentelnek. Ezek után 1911-ben Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartottak felvonulásokat a nőnap alkalmából, még március 19-én, majd a következő években átkerült a buli február utolsó vasárnapjára, 1914-ben pedig hivatalosan is március 8-ára rakták a nemzetközi nőnapot.
Eredetileg tehát ennek semmi köze a virághoz, és ahhoz, hogy a férfiaknak ajándékozniuk kéne bármit is. Inkább a jogokról és a küzdelmekről szólt, az első évtizedekben pedig kőkemény demonstrációkról és valódi harcokról is. Mára lassan második Valentin-nappá silányult, kétségbeesett férjek és pasik rohangálnak virágcsokrokért az utolsó pillanatban, nehogy sértődés legyen, hogy elfelejtik. Tele az internet fantasztikusabbnál fantasztikusabb programajánlókkal, a félárú múzeumjegy kedves ötletnek tűnik, de a kedvencem az, amely a Szürke ötven árnyalatának ágymozis megtekintését ajánlja. Nesze neked női egyenjogúság!”
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
A nőket érinti a változás.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Az újságíró arcában és koponyájában több csont is eltört.
Nem a „100% lányok” zóna volt az egyetlen probléma: a francia prefektúra 39 pontban sorolta fel a mulasztásokat, amelyek miatt fel kellett függeszteni a térség legnagyobb halal éttermének működését.
