Porosenko hadiállapotot vezet be az egész országban, ha nem lesz béke

„Ha az ellenség megsérti a tűzszünetet és nem lesz béke, kénytelenek leszünk meghozni azt a nagyon nehéz, de szükséges döntést, hogy hadiállapotot vezetünk be nemcsak Donyeck és Luhanszk megyékben, hanem az egész országban” – jelentette ki az elnök Kijevben, azon a rendezvényen, amelyen határőr alakulatoknak ünnepélyesen új speciális katonai eszközöket adtak át. Hozzátette, hogy késlekedés nélkül beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlament elé. Az államfő nem részletezte, hogy a hadiállapot milyen korlátozásokat és egyéb intézkedéseket von majd maga után. Azt emelte ki, hogy a minősített helyzet lehetőséget teremt az országban a hatékonyabb mozgósításra és –szavai szerint – arra, hogy az ukrán állampolgárok „egyesült erővel megvédjék saját földjüket”.

Az úgynevezett „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök szerdáról csütörtökre áthúzódó marathoni tárgyalása végére tető alá hozott megállapodásban az szerepel, hogy a szemben álló felek vasárnapra virradóan beszüntetik a harci cselekményeket. A minszki találkozó kezdete előtt Porosenko szerdán figyelmeztetett az ukrán kormány ülésén arra, hogy a kijevi vezetés készen áll országos hadiállapotot hadiállapot bevezetésére, ha tovább romlik a helyzet a keleti országrészben.

Közben Olekszandr Zaharcsenko, a Donyeck megyei szakadárok önkényesen kikiáltott „népköztársaságának” vezetője orosz újságírók előtt kijelentette, hogy az egész Donyeck megyére igényt fognak formálni abban az esetben, ha az eddig ellenőrzésük alá vont területen nem kapnak valódi függetlenséget Kijevtől. „Minszkben is megmondtam, hogy a Donyecki Népköztársaság az Donyeck megye. Ha nem teljesítik a tényleges függetlenségre vonatkozó követelésünket, akkor kijelentjük, hogy az egész Donyeck megye a miénk. Mindegy, milyen módon szerezzük meg a többi területet. Lehet politikai úton, de már megmutattuk, hogy másképpen is” – fenyegetőzött az oroszbarát szakadár vezető.

Jelenleg a szakadárok kevesebb mint a felét tartják ellenőrzésük alatt Donyeck megyének. A minszki megállapodás tulajdonképpen az ukrán parlament által a szakadárok ellenőrzése alatti települések különleges jogállásáról már elfogadott törvény alkalmazását írja elő, illetve további decentralizációt, vagyis kiterjesztett önigazgatási jogokat a régiónak tiszta és törvényes helyhatósági választások után, de nincs szó területi autonómiáról.

Moszkvát aggasztják Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentései

Moszkvát komolyan aggasztják Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentései a minszki megállapodással kapcsolatban. Az orosz fővárosban néhány órával az egyezségben rögzített tűzszünet kezdete előtt ismét a délkelet-ukrajnai harcok beszüntetésének fontosságára szólítottak fel. Az orosz külügyminisztérium szombaton a honlapján elhelyezett közleményben azzal vádolta Klimkint, illetve egyes nyugati országok, így az Egyesült Államok képviselőit, hogy „lényegében az ukrán parlament radikális nacionalistáinak a véleményét támogatva” elferdítik, és ezzel kétségbe vonják a csütörtökön Minszkben aláírt – előzőleg a „normandiai négyek” maratoni tárgyalásain jóváhagyott – végrehajtási intézkedéscsomag konkrét megállapításait.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben résztvevőkre vonatkozó közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről azonban nincsen szó. A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió tudósítása szerint a tárcavezető azt is cáfolta, hogy Ukrajna bármilyen jogi és politikai kötelezettséget vállalt volna Minszkben a Donyec-medence decentralizációjára az alkotmányos reform keretein belül. Az orosz külügyi tárca riasztónak tartja ukrán politikusoknak a minszki megállapodást követően Kijevben tett kijelentéseit is, tekintettel „Donyeck és Luhanszk (a szakadár terület vezetőinek) felelősségteljes nyilatkozataira a vállalt kötelezettségek teljesítéséről”.

Dmitro Jaros, az Oroszországban betiltott, szélsőségesnek tartott radikális Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője pénteken közölte, hogy a szakadárokkal kötött egyezségek ellentétesek az ukrán alkotmánnyal, ezért szervezete fenntartja magának a jogot a harcok folytatására. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor - mintegy 8 órával a tűzszünet kezdete előtt – ismét hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások legfőbb üzenete a harci cselekmények beszüntetése, a nehézfegyverzetek visszavonása és a valódi alkotmányos reform megkezdése Ukrajnában.

A moszkvai közleményben aláhúzták, arra számítanak, hogy a minszki megállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomag aláírói, valamint az ukrán válság békés rendezését célzó minszki folyamatot támogató országok, – így Németország és Franciaország is – mindent megtesznek annak érdekében, hogy az egyezségek szigorúan teljesüljenek. Az orosz külügy felszólította „az ukrajnai konfliktusban érintett feleket” kötelezettségvállalásaik szigorú betartására. Moszkva elutasítja a nyugati álláspontot, hogy Oroszország részese lenne a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállásnak, amely tavaly április óta több mint 5400 halálos áldozatot követelt.