„De az alapkérdés nem ez, hanem az, lehet-e több, jobb demokráciát követelni az alapjában azért még ma is demokratikus rendben. Vagy hogy igazságos államot követelve kritikánk tárgya máris valamilyen majdnemdiktatúra lenne? A dél-európai tiltakozók, bármennyire utálják is aktuális kormányaikat, az európai politikai kultúrából saját elitjeiket nem tagadják ki. Egyébként e mozgalmak általában nem a parlamenti ellenzék eszközei.
Ma az utcai tiltakozás a világban elsősorban nem a gazdasági bénultságot támadja. A kivonulókat inkább az háborítja fel, hogy menynyi mindenkit hagynak ott a tegnapi válság színterein a kormányok mentősei. S a mozgalmakat, úgy tűnik, különösen meglepte, hogy az újabb európai gyakorlatban talán először ellátás nélkül cserbenhagytak középrétegeket is. Ez az igazi újdonság. Ma az emberek a fejlettebb térségekben azért tiltakoznak, mert úgy tapasztalják, hogy nem részei az elitek jövőképeinek, azokból valamiképpen kimaradtak. És sokakat ez meglep.