A 7 legnyomasztóbb magyar tulajdonság

A szerző 7 legnyomasztóbb tulajdonsága: 1. Irigy. Irigyli a ma sikerembereit, ahelyett, hogy munkába kezdene és sikeres lenne; 2. Kisstílű. Tele van rosszindulattal az őt körülvevő társadalommal szemben; 3. Megalkuvó. Mindig kész a megalkuvásra a nyugati gyarmatosítókkal; 4. Panaszkultúrás. Minden lehető alkalmat megragad, hogy panaszkodjon a magyarokra; 5. Képmutató. Úgy tesz, mintha magyar lenne, de a legnagyobb ellensége a magyaroknak; 6. Szalmaláng mentalitású. Azt hiszi, hogy egy írásával megvátoztatja a világot. Ha ez nem sikerül neki, másokban keresi a hibát. 7. Nincs polgári öntudata. Ezt mondja: "A cselédnek a hátsó kisszobában a helye és kuss a neve." Egy polgári személy nem beszél másokról ilyen megalázó módon, hanem megbecsüli polgártársait. Maga több munkát végez, mint az átlagos ember, nem pedig arra támaszkodik, hogy a cseléd fog helyette dolgozni.

Gratulálok a szerzőnek! Mikor tanult meg magyarul? Melyik országban született? Hol élt eddig? Hol él most? Azt, hogy miből/kikből él, azt már nem merem megkérdezni - az már a nagy nyugati polkorrektség határait feszegetné...az olyan magyaros volna.

1. Magyarország más országokhoz képest jóval kevésbé alkalmas bármiféle ötlet sikerre vitelére. Erről ugyan nem a magyar emberek tehetnek, hanem az államhatalom. A gazdasági, jogi, hivatali stb. környezet olyan amilyen. Nem véletlen, hogy sok jó magyar ötlet nem tud Magyarországon megvalósulni, de külföldön igen. Tehát ugyan nem a magyar emberekben van a hiba. 2. Hát ez nagy butaság. A hatalom irányítja a népet, s nem a nép hatalmat. Kivéve a forradalmak ritka és rövid időszakait, de azok után is mindig visszaáll a szokásos rend, ha győz a forradalom ha nem, akkor is, legfeljebb a hatalmon lévők változnak, de a hatalom működése az nem. A hatalom a népnek kizárólag csak nyomás hatására enged. Miért? A politika célja: 1. a hatalom megszerzése. 2. Ha az 1. pont teljesült, akkor a hatalom megőrzése. 3. Ha a 2-es pont is teljesült, akkor pedig a hatalom növelése. Na tehát a hatalom akkor és csakis akkor enged, ha veszélyben érzi a hatalmát, a 2-es pontot. A hatalma - legalább egy részének - a megőrzéséért cserében hajlandó engedni. Tehát csak nyomás alatt. Lásd akár a rendszerváltásnak nevezett részleges hatalmi átrendeződést. A hatalmukat féltő kommunisták kiegyeztek a hatalomra törő önjelölt kerekasztalosokkal, hogy a politikai és gazdasági hatalmuk egy részének megőrzéséért cserében a hatalom egy részét átadják nekik. A kommunisták féltek a forradalomtól, hogy minden hatalmukat elveszítik, a kerekasztalosok pedig féltek a munkásőröktől és a szovjet csapatoktól, hogy úgy járnak mint korábban azok, akik a kommunisták ellen fel mertek lépni. Hatalomféltés, hataloméhség és félelem szülte kompromisszum. Szóval még egyszer. Nem a nép irányítja a hatalmat, hanem a hatalom a népet. Természetesen ugyan van hatás mindkét irányban, de a fentről lefelé hatás általában mindig sokkal erősebb, mint a lentről felfelé hatás. Utóbbi csak forradalmak idején ideiglenesen erősebb.

Mit lehet várni 70 év agymosás után?