„1) Objektív kérdések esetében a vallások, vagy mások érzékenysége azért nem számít, mert az igazság szempontjából irreleváns. Például voltak, akik sértőnek érezték, hogy a homo sapiens a majmokkal közös, közeli ősöktől származik. De megengedhetjük-e, hogy ilyen érzékenység hátráltasson egy igaz felfedezést? Nem. Ezért megadjuk a jogot, hogy a tudomány kényelmetlen igazságokkal provokáljon embereket. Mi, ateisták úgy gondoljuk, hogy ha provokáljuk is a vallásokat, igazunk van. A Charlie Hebdo is úgy provokálta a vallásokat, hogy szerintük igazuk volt, és hát a vallások esetében általában szerintem is igazuk volt (legalábbis abban a kevés esetben, amelyeket ismerek, nem olvasok Charlie Hebdot).
2) A szubjektív kérdéseknél pedig az a helyzet, hogy nincs igazság. De éppen ezért is bárki bármiféle dologra érzékeny lehet. Józsit sértheti az, ha Béla azt mondja, hogy a felesége nem szép, de az is, hogy szép. Ráadásul Palit sértheti az, ha Béla Józsi feleségét mondja szépnek, és nem az övét. Klárit sértheti, hogyha valaki azt mondja, a spenót finom, míg Marcsit éppen az, ha valaki azt mondja, nem finom. Itt nem lehetünk tekintettel mindenki érzékenységére, mert nincs igazság, és ellentmondó érzékenységek lehetnek. A vallásra fordítva a szót. A katolikust sértheti, ha az ateista azt mondja, a Biblia nem szent könyv, de az ateistát meg éppen az, ha a katolikus szentnek akarja beállítani ezt a förmedvényt. Az ateisták érzékenységére valahogy kevésbé figyel oda ez az álszent társadalom pedig ugyanúgy jöhetnénk ilyenekkel. Minket sérthet az, hogy Mohamedet Allah prófétájaként mondják a Koránban, az meg aztán pláne, hogy dzsihádot akarnak ellenünk folytatni. Egyáltalán, abszurdum, hogy egyesek a muszlimok sértődéséről beszélnek, amikor megsérülni igazából csak a Charlie Hebdo újságírói sérültek meg, de ők aztán nagyon. (...)
3) Azért KELL provokálni a vallásosokat, de egyébként másokat is, hogy megtanulják, hogy türtőztessék magukat. Európa sok nemzetből, pár vallásból, sokféle nézetből álló igen vegyes népességgel rendelkezik. Sok kis ország él itt egymás mellett. Egymás tolerálása elemi érdekünk, és ezt mindenkinek meg kell tanulnia. Európa csak úgy élhet tovább összeomlás nélkül, ha ezt az emberek megtanulják. Ezért ezt ki KELL kényszeríteni. Elemi érdekünk.”