„Az előválasztás könnyen lehet a baloldali válságkezelés utolsó állomásainak egyike, és a legfontosabbika. De addig el kell jutni, és a politika jó néhány törvényének ellentmond, ha valaki úgy akar előválasztást »kierőszakolni«, hogy egy ezres mintában tíz rá szavazót találunk. S ne várjunk túl sokat egy tárgyban születendő értelmiségi-petíciótól sem. Természetesen most talán a kelleténél jobban leegyszerűsítettem az érvelést, de a Mesterházy-Bajnai előválasztási szappanopera, pontosabban az, ahogyan Bajnai nem tudta kikényszeríteni a választást, világosan megmutatta, hogy akinek nincs meg az elegendő politikai »érve« (támogatottsága, hátországa, zsarolási potenciálja, stb.) arra, hogy a másik fél és a közvélemény is partner legyen a procedúra kikényszerítésében, az egy kudarcos kezdeményezéssel leginkább saját gyengeségét mutatja fel. Anno egy tudvalévően esélytelen MSZP a maga beragadt népszerűségével állt szemben a leszálló ágban lévő Együtt-PM-mel, s a korábban MSZP-választmányi ülésen kvázi magáért lobbizó Bajnainak az MSZP elnökénél versenyképesebb mutatói sem bizonyultak elegendő érvnek arra, hogy a szocialisták elfogadják az előválasztási javaslatot (amit az MSZP tett viszonzásul, azt pedig egy percig nem lehetett komolyan venni, egyúttal megalázása volt a teljes a kormányváltásban bízó baloldali tábornak). Ma a helyzet a posztbajnaista formációra nézve csak rosszabb, mint akkor volt, nem beszélve a további régi-új pártokról.
Ennek megfelelően egy előválasztás konkrét mechanizmusairól, majd arról, hogy mi jönne át az amerikai, a francia, az olasz mintákból, stb., csak onnantól érdemes beszélni, amikortól az ellenzék belső erőviszonyai azt indokolttá teszik. Az Ipsos legutóbbi mérésében a biztos pártválasztók körében 19 százalékon állt az MSZP, az Együtt, a DK és a PM összesen 5 százalékon. Ennek megfelelően egy előválasztási verseny élesítésének egy előfeltétele van: a »lett idő« jegyében erősödjenek az MSZP-n kívüli pártok, hogy egy előválasztási ötletelést ne csak az ellenzéki nyilvánosság, hanem az MSZP és a választópolgárok is komolyan tudjanak venni. Ma még nem tartunk ott.”