„Pozitívumnak lehet felhozni, hogy a nagyobb hazai részarány nagyobb védelmet nyújt a külföldi bankok hektikus viselkedésekor, valamint a szabályozói környezettel is jobban harmonizálni lehet a működést. Azonban fontos figyelembe venni a negatívumokat is:
– A banknak költségei is vannak, és ha az állam kezébe kerül, akkor neki is kell állnia a számlákat. Ha jön egy válság és feltőkésítésre lesz szükség, nem lesz egy nagyobb külföldi anyabank, amely ezt végrehajtja. Ha az állam nem akarja, hogy csődbe menjen a bank, akkor a forrásokat neki kell előteremtenie költségvetési forrásokból. A lánc végén pedig az adófizetők állnak.