Vége van, mint a vezetéknek

„Amióta az oroszok mindenféle furcsa geopolitikai játszmában vesznek részt, értsd elcsatolták a Krím-félszigetet, Kelet-Ukrajnában pedig a katonáik, vagy legalábbis valamilyen egységes öltözékben járkáló, oroszul beszélő és katonailag feltűnően képzett amatőrök ott masíroznak a szakadárok oldalán, azóta a globális világ ellenük fordult.

Főleg az Egyesült Államok, amely annyira megnövelte az olajtermelését, hogy ettől a kínálattól az olaj ára nagyon leesett. A gyenge olajár és az ezzel mindig együtt járó alacsony gázár azt jelenti, hogy az orosz költségvetés legfontosabb bevételi forrása megcsappant. Ez pedig egy ördögi körnek tűnik. Kevesebb jelenlegi Gazpromos bevételből kevesebb Gazpromos projekt lesz, ami a jövőben is csökkenti a Gazprom és Oroszország bevételeit. Valóban nagyon erős volt az uniós és amerikai ellenszél a Déli Áramlattal szemben, de azért az sem elhanyagolható szempont, hogy a Gazpromnak igencsak megroggyant a pénzügyi ereje és nem bírta minden óriásprojektjét finanszírozni.

Magyarország számára természetesen a Gazprom gondjai nem különösebben érdekesek, a magyarokat az érdekli, hogy a leállás mennyire veszélyezteti a magyar ellátás-biztonságot. Ma még semennyire. Ami nincs, az nem is hiányozhat. Déli Áramlat pedig nem volt, és minden jel szerint nem is lesz. Na, bumm! Gond csak akkor van, ha majd az elavult ukrán fővezetékek addig avulnak, hogy már nem is működnek, vagy ha a bizonytalan politikai környezetben valakik, ukránok, oroszok, ukrán-oroszok leállítják a tranzitot. Abban kár lenne bízni, hogy a következő években ukránok és oroszok vállvetve, pontos elszámolással és szerződési háttérrel elvégzik a szükséges felújításokat.”