A Dunántúli Napló december 30-i számában „Rémálommá vált az egyházi esküvő régen várt napja” címmel közölt a Pécsi Egyházmegyét is érintő írást egy, Pécsett meghiúsult egyházi házasságkötésről. Az esettel kapcsolatban a következő tényeket kívánjuk nyilvánosságra hozni.
Az esketésre az egyik pécsi templomban került volna sor. A jegyesoktatást egy budapesti plébános atya végezte, az esketésre pedig egy pécsi atyát kértek fel. A jegyespár az esküvő helyéül választott templom igazgatójával személyesen nem vette fel a kapcsolatot.
Az esküvővel kapcsolatban a jegyesek a jegyesvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat csak az esküvő tervezett napján bocsátották a templomigazgató rendelkezésére a vőlegény édesanyja közvetítésével. Ekkor vált világossá, hogy a menyasszony korábbi, polgári házasságkötése miatt a tervezett egyházi házasságkötés az egyházi törvények szerint nem tartható meg mindaddig, míg az illetékes egyházi bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét ki nem mondja. A jegyesoktatást végző atya úgy adott ki igazolást, hogy erről a döntő körülményről nem tudott.
Az esküvő megtartására ilyen körülmények között sem a Pécsi Egyházmegye, sem az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nem adott, és nem is adhatott semmiféle engedélyt vagy hozzájárulást. A cikk arra vonatkozó megállapítása, hogy a pár Budapesten „bíborosi engedéllyel” házasodott össze, nem felel meg a valóságnak.
A katolikus egyház a házasságot szentségnek tartja. Ez azt jelenti, hogy amikor egy férfi és egy nő úgy döntenek, hogy a hitvesi szerelemben egész önmagukat és még ismeretlen jövőjüket is feltétel nélkül, visszavonhatatlanul egymásnak adják, és ezt egymásra nyilvánosan kimondott „igen”-jükkel megerősítik, akkor egységük megjeleníti Krisztus és az Egyház szeretetegységét. A szentségi házasság ezért a szeretet egész életre szóló, felbonthatatlan kötelékét hozza létre férj és feleség között. Ennek az egységnek a vágya a Szentlélek ajándéka.
Nincs okunk kétségbe vonni, hogy ugyanez a tiszta vágy indította szerelmének elmélyítésére azt a jegyespárt, amelyik egyházmegyénkben kívánt szentségi házasságot kötni. Megértjük azt is, hogy egy ilyen helyzetben csalódás és szomorúság lehet úrrá az érintetteken és az ünnepre készülő közösségen. Egyházmegyénk papjai azonban a vonatkozó egyházi törvények alapján éppen a házasság szentségének és méltóságának megóvása érdekében hozták meg döntésüket.
Pécs, 2014. december 30.
Pécsi Egyházmegye