Magyarország a megelőző kisfilmek csodálatos királysága

„Lányok vigyázzatok magatokra. Mert igen, tényleg az lenne a legboldogabb rózsaszín és pufi mályvacukorka felhős álmom, hogy a nyolcadik kerület közepén feküdhessek beginázva és, ha lány vagyok, senki ne erőszakoljon meg (és raboljon ki), ha fiú vagyok, senki ne raboljon ki (és erőszakoljon meg), vegyük már észre, hogy ez egy utópia. Nem fog megtörténni. A te felelősséged az, hogy vigyázz magadra, mert senki nem vigyázhat rád helyetted. Ha tudod csökkenteni az esélyét a veszélyeknek, csökkents. És itt jön a legfontosabb hiányzó üzenet: de ha mégis megtörténik, nem a te hibád! Nem a te felelősséged, nem tehetsz róla, de ellene igenis tehetsz.

Na meg persze az elkövetőknek szóló üzenetet is hiányolom a kampányfilmekből, amik ha másra nem is voltak jók, arra azért igen, – Pont, mint Varga István képviselő úr családon belüli erőszak kapcsán elejtett trollkodása, miszerint: a nők csak szüljenek, és akkor majd nem lesz családon belüli erőszak. – , hogy a téma az agenda-setting középpontjába kerüljön és talán több berúgott kamasz fiúhoz jusson el, hogy »Hé, haver, ha nem tud nemet mondani, az nem beleegyezés«. Ez bűncselekmény.

Érdekesnek tartom egyébként, hogy azon, hogy kihagytak egy NEM-et egy alapvetően nem rosszindulatú kampányból, azon mindenki rögtön felhördül, de, ha az ELTE gólyatáborában történt nemi erőszakról pornófilm készül, arról csak a Huffnágel Pista blog emlékezik meg a maga beteg módján, pedig ha valami, ez sokkal félelmetesebb.”