„A történelmet jórészt fecnikből ismerjük. (...)
Nekem most egy elhíresült – bár kissé félremagyarázott – privát fecni jut eszembe. Mikor a jó XVI. Lajos király – érdekesek ezek a lajosok, akárcsak a fecnik, újra és újra feltűnnek a történelemben – 1789. július tizennegyedikén ennyit írt naplójába, amit vadászzsákmányairól vezetett igen precízen: »Rien«. (...)
Semmi – írta a király a francia forradalom kitörésének napján, és egy fecni megőrizte véleményét. Pedig még pecsét sem volt rajta, vagy fejléc.
Kicsi, érdektelen, pedánsan száraz fecni volt, helyenként némi fácánvér pettyezte.
Na, gondolhatta Lajos, mikor csinos kacskaringót kanyarított az »n« betű farkára, erre a napra sem érte meg az időt pazarolni. És fáradtan kimosolygott a szép, pedáns versailles-i kertekre.
Néhány kilométerre tőle, Párizsban a tömeg döngetni kezdte a Bastille kapuját.”