Az ELTE rektora megmondja, mit ihatnak, és meddig bulizhatnak a kollégisták

„A nemi erőszakos hiszti miatt beparáztatott rektor arra kéri a főigazgatót, három napon keresztül gúnározzon a résztvevők között, beosztottjaiból pedig szervezzen testőrséget, akik biztosítják a rendezvény zavartalan lefolyását. Itt mondjuk nem világos, hogy a takarító Terike csak szóban tudja-e majd fegyelmezni a másodéves Zsoltit, hogy az elsős Vivien blúza alatt matasson a lépcsőfordulóban, vagy esetleg gumibotot is kap az erélyes fellépést elősegítendő.

Az is kifejezetten haladó szellemre vall, hogy a több mint ezerfős közösségben a résztvevők számát 220 főben maximálják, a nem kollégisták belépését pedig egyenesen megtiltják. Bár Kínában pont hasonló okok lázadnak a hallgatók, de ugye mi még csak tanuljuk a demokráciát, meg egyébként is most keletre nyitunk. Azt viszont meglepődve tapasztaltam, hogy a kifejezett rektori utasítás ellenére folyik a »külső reklámozás«, az eseménynek Facebook oldala is van, egy szabotőr hallgató emígyen méltatlankodik: »Valaki el tudná mondani, hogy miért tiltanak ki egy kulturális eseményről olyan embereket, akik nem kolisok? Ha ez egy óriási, zártkörű, szétverem a falakat, és minden sarokba hányok egy kicsit buli lenne, talán fel tudnám dolgozni, de így nem igazán…« Remélem, a hangulatkeltésre meglesz az egyetemvezetés csattanós válasza egy felfüggesztés formájában!

Az alaposan megszűrt és kontroll alatt tartott kollégisták példamutató magaviseletét és egyetemistákhoz méltó szórakozását Rektor Úr a buli éjféli berekesztésével és az »égetett szesz« árusításának tilalmával biztosítja. Utóbbi mondjuk engem nem nyugtat meg, mert mi van, ha valaki elkezdi délelőtt nyakló nélkül vedelni a sört, és délután rátölt pár kisfröccsöt? Vagy még rosszabb: borra sör! Ki garantálja, hogy nem szabadul el a pokol?! (...)

Néhány olvasónk most biztos azt gondolja magában, a nemi erőszak körüli hisztériakeltés kinyitotta Pandora szelencéjét, és a kádári évek szelleme járja be újra a felsőoktatási intézményeket. Nekik csak annyit üzennék: ez még csak a kezdet, elvtársak!”