„Külön szót érdemel a sokat emlegetett lövetés. Ennek emlegetését nem tudom másképp minősíteni, mint aljasságnak, mert ez a magyar nyelvben éles lőszer használatára szóló tűzparancsot jelent. Ilyesmi természetesen nem történt, ez soha fel sem merült. Ellenben használtak a rendőrök gumilövedéket, de rosszul, ügyetlenül, ráadásul egyes akkori hírek szerint lejárt szavatosságút. A gumilövedék nem az ördögtől való, éppen arra van kitalálva, hogy legyen egy olyan eszköz, amely nem igazi lőszer, de erősebb hatású, mint a gumibot, a könnygáz, a vízágyú. Sok rendőrségi szakember nem is helyeselte, hogy a 2006-os események után az országgyűlés betiltotta. Egyébként épp most csempészik vissza a büntetés-végrehajtási törvénybe: »bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására; a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.« Amit itt kiemeltem, az gyanúm szerint pontosan a gumilövedéket jelenti. Kedden, 18-án délelőtt szavazott róla az országgyűlés. Tehát nem önmagában a gumilövedék volt a baj, hanem a gyakorlatlanságból fakadó szakszerűtlen használata. Tragédia, hogy ez sérülésekhez, sőt maradandó károsodásokhoz vezetett, és az akkori kormánynak azonnal mindent meg kellett volna tennie a felelősök megbüntetésére, a sérültek pedig joggal vártak volna el gyors erkölcsi és anyagi elégtételt. A szeme világát sajnos senkinek nem lehet visszaadni, de ezt úgy értelmezni nyolc év óta folyamatosan, hogy itt szemeket lövettek ki – tehát hogy ez volt a cél, erre szólt a parancs –, az gazemberség.”