A megerőszakolt nő áldozat, nem provokátor

Tisztelt Dakos József,

Döbbenettel és mély felháborodással tölt el a Baranya Megyei Rendőrkapitányság nemi erőszakkal kapcsolatos „prevenciós video-sorozata”. Az oktatófilmek azt üzenik, hogy a nemi erőszak egy „természeti káresemény”, amely leginkább akkor következik be, amikor az áldozat elővigyázatlan. A mondanivaló ahhoz hasonlítható, mintha azt mondaná a rendőrség: ha az ember kihozza a garázsból az autóját, már maga felel azért, ha azt eltulajdonítják tőle. Ugyanígy van ez egy lakás kirablásával: mintha a kárvallottnak kellene azért felelnie, mert nem vásárolt biztonságosabb zárakat az ajtajára vagy rácsokat az ablakaira, de tovább megyek: miért vásárolta meg azt a sok drága holmit, ami másoknak annyira megtetszhet, hogy el akarják venni tőle.

Annál is inkább tartom elfogadhatatlannak a rendőrség e kezdeményezését, mert mintegy szlogenként jelenik meg a videók végén: „tehetsz róla, tehetsz ellene.” A nemi erőszakot elszenvedő nők nagy része családon belüli erőszak áldozata. Ritkán mondható el, hogy az ember odahaza túl kihívóan öltözködött, bár kétségkívül a zuhanyozni igyekvő nő kénytelen magáról levetni az összes ruháját. Ennél valóban nehezen képzelhető el kihívóbb öltözködés. A nemi erőszakot elszenvedő nőt azzal vádolni, hogy nem tett meg mindent azért, hogy ne erőszakolják meg, nagyjából olyan, mintha egy pedofilt igyekeznénk felmenteni, arra hivatkozva: „a gyerek is hibás - kellett neki a pedofil közelébe menni”.

Egy nőt megerőszakolni a normálistól eltérő viselkedés. A barátainkkal szórakozni, inni, nevetni, csinosan öltözni mindenkinek szíve joga, és bizonyos élethelyzetekben, életkorban kifejezetten a rendes viselkedésformához tartozik. A rendőrség oktatófilmjei azonban azt üzenik, mintha ez fordítva volna. Egy olyan szemléletet erősít, amely úgy gondolja: egy férfinak mindent szabad, egy nőnek viszont meg kell húznia magát.

A bűnmegelőzési szándékot helyeslem. Azt szintúgy követendőnek tartom, hogy a rendőrség igyekszik lépést tartani a fiatalok által könnyen befogadható látvány- és hangulatvilággal: így könnyen eljutnak hozzájuk a prevenciós üzenetek. A torz társadalomkép erősítését, a múlt-, illetve jövőbéli nemi erőszak áldozatait is szégyenbe hozó – lelki traumájukat nehezebben feldolgozhatóvá tevő - üzenetet azonban elfogadhatatlannak és felháborítónak tartom.

A nemi erőszak kérdésében éppen ugyanúgy nincs helye annak a kifogásnak, hogy „a nő provokált”, mint ahogyan a – 90%-ban statisztikák és rendőrség elől rejtve maradó – családi erőszak kérdésében sincs helye annak a mondatnak, hogy „csúnyán beszélt velem, ezért eltörtem a fején a kancsót.”

A tett felelőssége – bármilyen, nem büntethető előzmény fennállása esetén – az elkövetőé. Amennyiben a magyar rendőrség ezt másként gondolja, kérem, tájékoztassanak róla, mert ha így van, akkor nekem kötelességem tájékoztatni az Emberi Jogok Bíróságát az esetről. Talán még nem késő megakadályozni annak a szemléletnek a terjesztését, amely szerint az áldozat a hibás, ha bűncselekményt követnek el ellene.

Köszönettel,