„A régióknál hagyná az adóbevételek nagyobbik részét, hadd döntse el az ő önkormányzatuk, hogy mire telik belőle. Lehetséges, hogy a régiókkal szemben csakugyan Budapest húzná a rövidebbet, elvégre az Európai Unió a legfejlettebb kategóriába sorolta a közép-magyarországi térséget. Mégis az a benyomásom, hogy a hajdani pénzügyminiszter változatlan koncepciója a magyar főváros javára válhatna. Ha a nemzeti össztermék negyven százalékát Budapest és környéke teremti elő, meg kéne adni neki a lehetőséget, hogy a bevétel nagyobbik részéről az október 12-e után felálló önkormányzati testület dönthessen. A kisebbik részt pedig, üsse kő, az állam átcsoportosíthatná akár a vidéki régiók megerősítésére is.
Bokros Lajos azonban nem azzal kampányol, amit itt röviden próbáltam felvázolni. Kommunikációjának központi eleme, hogy nem az a fontos, ami regionális elképzeléseit megkülönbözteti némelyik ellenzéki párt központosító törekvéseitől. Az inkább, hogy akinek nem tetszik a rendszer, annak legyen lehetősége egyetlen ellenzéki főpolgármester-jelölt mögé állni. Egyetértek vele. Csak azért nem érdemes eltakarítani az Orbán-rendszert, hogy a túlhangsúlyozott állami újraelosztást más politikai elit gyakorolhassa.”