Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Mindennek nem lett volna muszáj így történnie, hiszen a sokat emlegetett EP-választás eredményei szerint tényleg meg lehetett volna szorongatni a Fideszt a fővárosban, még a Fidesz-által megváltoztatott választási rendszerben is.
A baloldali pártok az önkormányzati választások előtt harmadik alkalommal is sikeresen mutatták be a Teljes csőd című darabot. Hosszas tanakodás után Falus Ferencet, az Együtt-PM egyébként is vereségre szánt kerületi polgármester-jelöltjét tették meg a seregek vezérének. Hamar bebizonyosodott azonban, hogy Falus mester még csak tisztességgel veszíteni sem tud, így Szigetvári Viktor és Gyurcsány Ferenc bábáskodása mellett visszaléptették Bokros Lajos javára, aki talán kevésbé idióta, viszont legalább mindenki utálja. Mindemellett jobboldali. Bokrost nem is támogatja mindenki: a PM és az országos MSZP kihátrált mögüle.
Tarlós István már csak egy kávét kér. Mindennek nem lett volna muszáj így történnie, hiszen a sokat emlegetett EP-választás eredményei szerint tényleg meg lehetett volna szorongatni a Fideszt a fővárosban, még a Fidesz-által megváltoztatott választási rendszerben is. Vagy lehetett volna emelt fővel veszíteni. A baloldali hatalmi harc logikája azonban teljesen elvette a teret a működőképes lehetőségek elől. Fotelből, utólag okoskodunk.
1. Egy tapasztalt kerületi polgármester
Lehetett volna indítani valakit, akinek megvan a tapasztalata, sikeresen vezet egy kerületet, ott van bázisa. Ilyen például az angyalföldi Tóth József. Baloldali, harcedzett és feltehetően nem mond iszonyatosan blőd dolgokat. Nyilván a helyben erős szocialista polgármesterek is ráéreztek arra, hogy ez a buli csak úgy tarthat még négy évig, ha maradnak ott, ahol vannak.
2. Horváth Csaba
Állítom, hogy a mindenki által megvétózott Horváth, a szocialisták budapesti frakcióvezetője jobb baloldali jelölt lett volna, mint Falus vagy Bokros. Előszöris: baloldali. Másodszor: gondolom csak felszedett némi tudást a fővárosi közgyűlésben. Harmadszor: készült a szerepre. Negyedszer: hiába bizonyította be sokszor korlátolt intellektuális képességeit, még mindig vállalhatóbban csinálta volna a kampányt, mint Falus Ferenc.
3. Tulajdonképpen bármilyen ismert pártpolitikus
Horváth kiütése után persze biztos volt, hogy a szocialisták nem egyeznek bele egy másik párt ismert arcába. Pedig az Együtt-PM-es, fiatalabb politikusok közül lehetett volna válogatni. Karácsony Gergelyt például simán el lehetett volna adni fiatal, lendületes jelöltnek, akinél jobbat keresve sem találhatna a főváros népe. Talán még Szarvas Koppány Bendegúz, az ismert ifjú dementor is jobban megállta volna a helyét, mint Falus.
4. Egy nő
Ez a szekció tulajdonképpen az előző folytatása. Legyen fiatal, ismert pártpolitikus és legyen nő. Kunhalmi Ágnes valószínűleg csak a baloldalon tehetséges emberek hiányában gyorsuló kontraszelekció eredményeként emelkedett ilyen hamar egészen a szocialista párt fővárosi elnökségéig. Ettől függetlenül állítom, hogy jobb jelölt lett Falus Ferencnél. Női jelölttel Tarlóst is össze lehetett volna zavarni, és alapvetően teljesen innovatív lett volna Magyarországon nőt felelős pozícióért indítani.
5. Beállni az LMP-s jelölt mögé
Természetesen ez a legvalószínűtlenebb opció: az kellett volna hozzá, hogy az LMP ne a joviális zöldségest, hanem a kezdeti híreknek megfelelően Osztolykán Ágnest indítsa a főpolgármesteri székért. Vagy legalább egy ismertebb politikusukat. Meg az is kellett volna hozzá, hogy a baloldali monodráma ne hatalmi harcokról szóljon, hanem valóban a változásról, ha már annyira úgy gondolják, hogy szükség van rá. Na mindegy. Osztolykán egyesíti minden fent leírt innovatív kívánalmunkat: nem öreg kommunista, nem idióta, van némi politikai tapasztalata és nő. A baloldali pártok támogatásával simán versenyben lehetett volna Tarlós Istvánnal.
+1. Bitó László nappalija
Képünk illusztráció. Szerintem ettől a nappalitól már maga Bitó László is fél.