„Megfigyelhető egy hozzáállásbeli változás is: az emberek egy jelentős része ma már nem is azért panaszkodik, hogy az adójáért nem kap megfelelő ellátást, hanem azért, hogy miért kényszerítik rá az állami verziót, ha egyébként a piacon elérhető fizetős szolgáltatást is vállalná?
A legvégső felvetés pedig így hangzik: minek fizessünk egyáltalán TB-t, SZJA-t, járulékokat, ha utána a legtöbb esetben külön bele kell nyúlnunk a zsebünkbe elfogadható színvonalú szolgáltatás eléréséhez az egészségügyben, a nyugdíjellátásban, az oktatásban, a közlekedésben. Felkészül az energiaellátás: a ma még egyetemesnek becézett szolgáltatás is kétpólusú lesz hamarosan: lesznek akik a nonprofit állami villanyt és gázt kapják, aminek törvényszerűen csökkenni fog a minősége, aki pedig teheti, az felszerel napelemet és napkollektort, szigeteli a házat, villanyos kocsit vesz, és a többi. Noha a rezsi-jellegű közszolgáltatások egyelőre nem részei az állami költségvetésnek, és emiatt nem tartoznak szigorúan a témánkhoz, mégis azokká válnak majd, ha évi 10 vagy 100 milliárddal ki kell majd segíteni a »nonprofit« társaságokat.
A folyamat nem sok jóval kecsegtet: az állam és az adózók közötti ellenérdekből egyre növekvő feszültség keletkezik, lévén, hogy az igazságosnak vélt mértékről sokkal másabbat fog gondolni egy állampolgár és egy politikus. Az adóelkerülés össztársadalmi szinten egyre inkább elfogadott lesz, gyakorlatilag a túlélés része, hogy meg tudsz-e takarítani annyit a fizetendő adódból, amivel aztán a hivatalos és nem hivatalos piacon fehéren, szürkén vagy fekete módon kifizetve mégiscsak egy normális szolgáltatást érsz el. Ezzel párhuzamosan egyre több adóellenőr lesz, egyre több ellenőrzés, egyre súlyosabb büntetések, kirakatperek, elrettentő mértékű ítéletek… mindazonáltal az adómorál csökkenését ez nem fogja befolyásolni. Eljön a megélhetési adócsalók kora, amivel együtt jár a gumibotos adóellenőrök kora is.”