Az első világháború az európai népek kollektív öngyilkossági kísérlete volt, ami a második világháborút is figyelembe véve részben sikerült – mondta Martonyi János volt külügyminiszter Az első világháború és következményei Magyarországon és Európában című konferencián pénteken a Parlamentben.
Martonyi János a nemzetközi történészszakma véleményére hivatkozva úgy fogalmazott: az akkori szereplők alvajárók módjára tántorogtak, és fogalmuk sem volt arról, mi vár Európára. A nagy háború okai közé sorolják a tévedéseket, a rossz helyzetfelmérést és a véletleneket – tette hozzá.
Martonyi János párhuzamot húzott az első világháború száz évvel ezelőtti kitörése és napjaink között, és úgy vélekedett: ma új kockázatok és felgyorsult folyamatok teszik még bonyolultabbá a világot. Álláspontja szerint a konfliktuskezelő-egyeztető mechanizmusok is erősebbekké váltak. „Meggyőződésem, hogy ésszerűbbé vált a világ” – jelentette ki a két korábbi Orbán-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő politikus.
Tomka Béla szegedi történész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: a 20. század elejére a nacionalizmus, a gyarmatosítás és a bolsevizmus a korábbinál nagyobb szerepet adott az erőszaknak.
Romsics Ignác akadémikus előadásában azt mondta: az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát megpecsételte az első világháború végén az orosz forradalom és Oroszország kiesése a nyugati szövetségből, az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly béketapogatózásainak nyilvánosságra kerülése és a Monarchia, illetve Németország közti egyezmény. Kiemelte, hogy a világháborút lezáró békék alapelve az etnikai önrendelkezés lett volna, de a valóság ettől jócskán eltért.
John Lukacs Egyesült Államokban élő magyar származású történész videón lejátszott előadásában az 1919-es Tanácsköztársaság kapcsán elmondta: a népbiztosok kétharmada zsidó volt, és bár ők egyáltalán nem képviselték a zsidóságot, ennek következményeként mégis felerősödött az antiszemitizmus. A katasztrófát nem lehet a zsidóság számlájára írni, a magyar társadalom gyenge, széteső volt, a nemzeti ellenállás erőtlen, Kun Bélát – a Tanácsköztársaság vezetőjét – a román hadsereg űzte ki az országból, és a Horthy Miklós vezette nemzeti hadsereg csak a román katonák távozása után nyert teret – fejtette ki.
A Horthy-rendszer nem tudta úgy képviselni a nemzeti érdekeket, akár a nagyhatalmakkal szemben is, mint például a lengyel Pilsudski, a finn Mannerheim, illetve a török Kemal Atatürk rendszere - jegyezte meg. Beszélt arról is, hogy ő egyetlen olyan nagy államférfiról tud, aki a történelmi Magyarországgal szimpatizált még a második világháború egyes időszakaiban is: Winston Churchill. John Lukacs hozzátette: a második világháború brit miniszterelnöke De Gaulle-nak, a későbbi francia elnöknek 1944 őszén azt mondta: az éhes orosz farkas most sokat eszik, de mindet aligha lesz képes megemészteni.
Gyurgyák János történész a világháború tömegeket radikalizáló hatását érzékeltetve felidézett egy frontharcosok körében a háború után elterjedt szólást: "A háború véget ért? Tévedés, mi magunk vagyunk a háború!" A nemzetközi szakirodalmat idézve Gyurgyák János úgy véli: minél magasabb pozíciót töltött be egy politikus, annál valószínűbb, hogy hazudott. Hozzátette: megítélése szerint ez fokozottan igaz az értelmiségre, amely a hatalomhoz közel állva egyre kevésbé képes megőrizni függetlenségét.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
