„Október 23-án a nemzetiszínű lobogóról lekerült a szovjet címert majmoló ábra, estére a zsarnok szobrából csak a csizma maradt. Azokban a napokban senkinek nem jutott eszébe, hogy a lyukat másik címerrel tömje be – micisapkával vagy anélkül. Ha rajtunk múlik, a letört csizma ma is ott állna, hiszen az októberi napoknak annál hitelesebb emléket nehezen találhattunk volna.
A forradalom lángját kioltották. Nem tudom, ki követte el, az éjszaka leple alatt a gazságot – bár sejtem –, de a maga szempontjából igaza volt. A Kossuth-tér 1944-es állapotához valóban nem illik 1956 lángja. Azon az estén, amikor a Kossuth téren Nagy Imrét vártuk, sok mindenre gondoltunk, de a tér és az ország 1944-es állapotának visszaállítására nem!”