Három szó – így reagált Orbán Viktor a magyar válogatott sikerére!
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Kedves Magyarország, 2014-gyel leírtad magad, tunya vagy, mást hibáztatsz, hazudsz magadnak, sőt ártasz, csak azért, hogy ne rajtad legyen a felelősség.
„2010-et még meg lehetett érteni, bár sosem volt tiszta, ha egy demokratikus politikai rendszerű, alapvetően konszenzuskereső törvényi rendszerrel (kétharmados törvények) megáldott-megvert piacgazdaság nem működik jól (bizonyos hatalmi ellensúlyok nem elég erősek, a kormányzópárt korrupt, az állam diszfunkcionális), akkor miért az a válaszunk, hogy nosza, jöjjön egy párt, kapjon kétharmadot, aztán oldja meg a gondjainkat. De jó, vegyük ezt szokásos túlzó magyar reakciónak, átrobbanunk a ló túlsó, narancssárga oldalára. (...)
2014-ben már nincs elmúltnyócév, már csak hit van és cinizmus. A hívők úgy érvelnek, hát fogadjuk el, hogy Orbán jót akar az országnak, legyőzi az ellenségeket, és nemsokára elhozza a földi Paradicsomot. Köztársaságban azonban ilyen nincs – az emberi hatalmi aspirációk ismeretében nem véletlenül kerülnek a rendszerbe a fékek és ellensúlyok. Ha egy ember jóindulatán múlik, hogy mi is lesz, akkor rég rossz. Orbánnak pedig nincs ellensúlya sem a pártján, sem a politikai rendszeren belül. Egyetlen ellenfele lenne, egy Simicska Lajos nevű pénzember, akit azonban senki, soha nem választott meg, és aki alapvetően abban érdekelt, hogy Orbán maradjon a helyén (csak most egy kicsit túlnyerte magát). (...)
Egy frászt, sőt lófrászt, kedves Magyarország, 2014-gyel leírtad magad, tunya vagy, mást hibáztatsz, hazudsz magadnak, sőt ártasz, csak azért, hogy ne rajtad legyen a felelősség. Nem viselkedsz felnőtt módjára – akkor ne panaszkodj, ha úgy bánnak veled, mint egy kiskorúval. A hatalom kérdése immár nem tartozik rád, feladtad, minden ízében áttestáltad egy szűk körnek, amely most már mindent barátok közt dönthet el. Nicht vor dem kind.
A békés politizálás pedig mostantól abban merül ki, hogy találgatjuk, a katonai felvonuláson ki hány lépésre áll a vezértől, és ez mire utalhat.”