Felnőni a feladathoz

„A legtöbb hazai borblogra szerencsére épp a pártatlanság jellemző a sajátosan szűk piac, a befektetők hiánya miatt, aminek megvan az a tragikomikus előnye, hogy a vélemények többnyire elfogulatlanok, nincs kényszer, nincsenek PR-érdekek (igaz néha épp a kitörési lehetőség hiánya miatti keserűséget is érezni az írásokban). A legtehetségesebbeknek ez az alkotói közeg egy idő után hervasztó lehet.

Szerintem a maga varázsa, szépsége ennek is megvan… azon például nem kell aggódnia senkinek, hogy a Borrajongón vagy a Gault&Millau-n azért kap-e egy bor magas pontot, mert az adott borász repülővel hozta-vitte, és három csillagos éttermekben etette-itatta a szakírót. Tetszik, nem tetszik, a mi borkultúránk ekkorára nőtt eddig.

Aki ebből pénzt akar magának csinálni, nem lesz könnyű dolga, ám az is lehet, hogy rosszul választ célt vagy eszközt. De sok sikert hozzá. Ez a blog (vagy a 13,5) nem materiális alapokon nyugszik. De továbbra is hiszünk abban, hogy így is tudnak működni. Jól működni. Eredményesen működni. Ennyi agymenés elég is. Borokra összpontosítok inkább, ígérem. Amíg van, miről őszintén beszélgetnünk egymással egy pohár jó bor fölött, addig nagy baj nincs. Köszönöm azoknak, akik eddig beleolvastak az írásaimba.”