„A legtöbb hazai borblogra szerencsére épp a pártatlanság jellemző a sajátosan szűk piac, a befektetők hiánya miatt, aminek megvan az a tragikomikus előnye, hogy a vélemények többnyire elfogulatlanok, nincs kényszer, nincsenek PR-érdekek (igaz néha épp a kitörési lehetőség hiánya miatti keserűséget is érezni az írásokban). A legtehetségesebbeknek ez az alkotói közeg egy idő után hervasztó lehet.
Szerintem a maga varázsa, szépsége ennek is megvan… azon például nem kell aggódnia senkinek, hogy a Borrajongón vagy a Gault&Millau-n azért kap-e egy bor magas pontot, mert az adott borász repülővel hozta-vitte, és három csillagos éttermekben etette-itatta a szakírót. Tetszik, nem tetszik, a mi borkultúránk ekkorára nőtt eddig.