Csápolj Lajosnak!

„Falus jelölése eleve értelmezhetetlen volt, hisz a megnyerhetőnek tekintett 6-10 kerületben pusztán azon múlik a polgármesteri szék, hogy a főpolgármester-jelölt mennyire erős személyiség, mennyire népszerű, és hány kis százalékocskát tud hozzárakosgatni az elkötelezettek mellé a bizonytalanokból. Falus pedig minden, csak komolyan vehető, erős jelölt nem. A Tarlóspisti legyőzése sosem volt komolyan vehető opció, viszont a kerületek számában simán kiharcolható lett volna egy döntetlen vagy ahhoz közeli eredmény, ha lett volna akár egy ember is a három pici baller pártból, aki képes alapvető kognitív műveletekre. (...)

Falus el, jön helyette a közgazdaságtudomány homeopátiás csodadoktora, az örökös megmentő, aki szerint mindenre megoldás egy jó kis megszorítás, persze megfelelő arányban adagolva, hígítva. Egyedülállóan zseniális meglátása szerint, hogy az elszegényedést elszegényítéssel kell gyógyítani. Emellett még kitalálta magáról konzervatív gazdaságpolitikus, ami – el kell ismerni - a politikai brand-építés csúcsteljesítménye, ugyanis a konzervatívokról mindent el lehet mondani, de hogy lenne valami egységes gazdaságpolitikájuk, azt nem.

Van két hetük a baloldali kreatívoknak, hogy felépítsék Bokroslajost, mint a demokrata ellenállás új vezéralakját. Az ő személyét és múltját, az ő állítólagos „antibaloldaliságát” és szélsőséges kapitalizmusát kell összekötni a szociálisan érzékenykedő, pénzeket osztogatni kívánó helyi jelöltekkel. Az ingyenes bölcsődéket fejleszteni akaró kispesti jelölt a tandíjmágussal fogja bódítani a nyugdíjasokat. Ravasz egy terv…

Hogy visszakanyarodjunk a bevezetőben feldobott két kérdésre. Kik vagyunk mi? Szociálisan érzékeny baloldali demokraták, akik támogatnak egy szélsőliberális gazdaságpolitikust. És mit akarunk? Nem nagyon csúnyán kikapni.”