Törvény ide vagy oda, azért a puding próbája most sem lesz más, mint máskor: a gyakorlatban dől el, sikerül-e a kívánt mértékben elszámoltatni a bankokat.
„Törvény ide vagy oda, azért a puding próbája most sem lesz más, mint máskor: a gyakorlatban dől el, sikerül-e a kívánt mértékben elszámoltatni a bankokat, és a törlesztőrészletek – átlagosan – negyedétől, harmadától tényleg megszabadulhatnak-e az adósok. Az első próbakő hamarosan az Alkotmánybíróság ítélete lesz. A banki eljárások tisztességtelen voltával kapcsolatban zajló perek során több ügy is kikötött a testület előtt. Sejteni lehetett, hogy a pénzintézetek nem hagyják ki ezt a lehetőséget.
A kormányfő évadnyitó parlamenti beszédében elég egyértelműen célzott bizonyos brüsszeli mozgolódásokra, várható uniós fellépésre is, ami mögött szintén a banki lobbi tevékenysége gyanítható. A kabinetet reménnyel töltheti el, hogy az alaptörvény őrein a Kúria devizaügyekben hozott jogegységi döntései nem akadtak fenn, márpedig az idén nyáron újabb lendületet kapott adósmentés alapvetően ezekre épül.
Az is kérdés, ha eljutunk odáig, hogy a bankok kiszámolják, mennyit kell visszaadniuk – törlesztőrészletként elszámolniuk – az ügyfeleknek, hány ilyen elszámolás végzi majd a pénzügyi békéltető testületeknél. Vélhetően sok tízezer, ami alaposan próbára teszi majd ezeket a szervezeteket és a magyar bíróságokat is.
Számos kérdés nyitott még. Ami egyértelmű, az a politikai szándék, ami többről szól, mint az adósok helyzetének javítása. Arról is, hogy hazánkban a jog ne csak önmagáért létezzen, hanem működése által a mindennapjainkban is érvényesülhessen az igazságosság. Aki valamit igaztalanul elvett, azt adja vissza – érvényesülhet-e újra a magyar társadalomban ez a szabály? Ez is tétje a bankok elszámoltatásának.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
