„Ma kezdte tárgyalni az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a genetikailag módosított élelmiszernövényeket érintő szabályozásra vonatkozó új tanácsi javaslatot. Eszerint a jelenlegi, sokszor felületes és gyenge, illetve iparági befolyás alatt álló EU-s GMO-engedélyezési eljárás megerősítése nélkül a tagállamokra bízzák, hogy a saját területükön korlátozzák vagy betiltják az EU-ban engedélyezett fajták termesztését.
Látszólag ez egy előrelépés ahhoz képest, hogy Magyarországnak az elmúlt években sokat kellett küzdenie az EU-s intézményekkel azért, hogy a GMO-moratóriumát fenntarthassa. Van azonban két csapda benne. Hiába léptetünk életbe tilalmat otthon, ha a szomszédos országok engedélyezik a GMO-k termesztését, akkor az a határokat átlépve előbb vagy utóbb meg fog jelenni a hazai földeken is, ezzel behozva azokat a potenciális kockázatokat, amelyek miatt Magyarország (vagy bármelyik, tilalmat életbe léptető tagállam) a GMO-k kizárása mellett döntött. A GMO-kkal szennyezett táblák – adott esetben tömeges – betárcsázása pedig súlyos károkat és költségeket okoz a magyar termelőknek és a hatóságnak. Másfelől ha Európában széles körben elterjed a GMO-k termesztése, akkor az európai élelmiszerpiacokon is ott lesznek a GMO-tartalmú élelmiszerek – ez ellen pedig a tilalom nem véd, az csupán a termesztésre vonatkozik.
Végső soron tehát hiába a magyar elutasítás, a szupermarketek polcairól ugyanazokat a GMO-tartalmú (import) élelmiszereket fogjuk leemelni, mintha itthon is engedélyeztük volna a termesztésüket. A két hatás együttesen előbb-utóbb értelmetlenné teheti a tilalom fenntartását, hiszen ha határokon át úgyis megjelennek a génmódosított növények, a termékekben pedig úgyis ott vannak az ilyen összetevők, akkor mi értelme az egésznek?
Tartok tőle, hogy jónéhányan erre játszanak. A következő hónapokban, a januári környezetvédelmi bizottsági és plenáris szavazásig el kell érni, hogy az európai engedélyezési eljárást is vizsgálják fölül, hogy kezdjenek valamit a határon átnyúló hatásokkal, kockázatokkal és költségekkel, és hogy vonjuk be a tárgyalt körbe az állati takarmányokat is, amelyek jelenleg jelölés nélkül, szabadon forgalmazhatók. Ezek nagyjából a minimum feltételei annak, hogy az új szabályozás végső soron ne visszalépés legyen.”