Mi volt etikátlan abban az interjúban, amit minden ellenkezésed ellenére (sajtótájékoztatón, közterületen) megpróbáltam veled elkészíteni?
Céges reklámnak se rossz, amikor a média egy része, és most Juhász Péter is összegzi a Gerilla PresS Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. megbízásait. Ha sikerül végre leszűkülni arról a néhány rólunk szóló, nettó hazugságon alapuló és sajtóperek tárgyát adó cikkről, amelyekkel most JP is nyomul, könnyen belátható: ezeket a kommunikációs munkákat mindig tisztességesen, jó minőségben és a konkurenseinknél többnyire olcsóbban végezzük el, magán-, állami- és önkormányzati megrendelőink nagy örömére. Az így keresett pénzt pedig a PestiSrácok.hu kiadására fordítjuk, csakúgy, mint az egyelőre még szerényke reklámbevételeket.
Kicsiben, vagy nagyban, de így működik egy kiadó. Gratulálunk Bajnai Gordon másodtisztjének, hogy mindezt felfedezte!
Persze évszázadok óta kényes kérdés, hogy a kiadó (a bal kezünk, jelen esetben a GerillaPresS) üzleti érdeke és a lap (jobb kéz, PestiSrácok.hu) etikus működése hogyan egyeztethető össze.Többször, például a reklámadó visszaforgatását követelő petíciónkban is leírtuk már az alapvetésünket: A mai médiakáoszban minden újságíró egyéni kötelessége a sajtóetika betartása, azaz függetlenül a kiadó tulajdonosainak érdekeitől, a témaválasztás motivációitól, minden újságíró és szerkesztő egyéni felelősséget visel a sajtószabadság fennmaradásáért. A Médiaalkotmányban is leírt hazai sajtóetikának tehát a cikkben, vagy műsorban kell érvényesülnie és nem az univerzumban, úgy általában.
És itt a kérdés Péter: Mi volt etikátlan abban az interjúban, amit minden ellenkezésed ellenére (sajtótájékoztatón, közterületen) megpróbáltam veled elkészíteni? Mi az etikátlan az alábbi kérdések feltételében:
- Miért ment csődbe jelentős köztartozásokkal, vagy fantomizálódott annak a 12 vállalkozásnak a többsége, amelyeket Juhász Péter vezetett, vagy alapított? (A témáról EBBEN a cikkünkben olvashatnak bővebben!)
- Miért határolódott el Juhász Pétertől az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom legtöbb alapítója, akik Juhásszal ellentétben helytelennek tartják, hogy a médiatörvénnyel szemben 2010-ben szerveződött civil mozgalom Bajnai Gordon politikai szövetségének részévé vált. (Érdemes minderről meghallgatni Papp Réka Kingát, a 2011-es Milla-tüntetés szónokát az ATV Hírvita című műsorából ITT – az ügy a kilencedik perc után kerül terítékre.)
Ha már efféle nexusba kerültünk, íme még egy kérdés Kedves Péter: a daliás mozgalmi időkben hol, illetve kik szerkesztették a Milla „független” és „civil” oldalát? És még egy: egyéni céljaidra mennyi pénzt vettél fel Péter „szürkén”, illetve „feketén” a Milla Egyesülettől?
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész és érdemes művész egy mélyinterjúban őszintén vallott a politikához fűződő kapcsolatáról.
Be se iktatták még, de ő határozza meg az agendát.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
