A Magyarország elleni mérkőzés után döntöttek a német szövetségi kapitány sorsáról
Hosszabbítanának vele.
Pintért kinevezték szakvezetőnek, elküldték kommunikációs tréningre, hogy megtanítsák „viselkedni”. Mi lett belőle? Egy belülről feszülő, kifelé letompult, erejétől megfosztott tréner.
„Amikor Pintért kinevezték szakvezetőnek, elküldték kommunikációs tréningre, hogy megtanítsák »viselkedni«. Mi lett belőle? Egy belülről feszülő, kifelé letompult, erejétől megfosztott tréner, aki nem meri őszintén elmondani Szalai Ádám mellőzésének okait, s már nem ordít rá senkire, a lébecoló, lélektelen játékosokra sem. Akik, mint most kiderült, nem is veszik őt komolyan. Imamalomszerűen hajtogatja a tolódás és a szerkezeti felállás fontosságát, ahelyett, hogy egyszer kieresztené a hangját, esetleg rájönne, hogy egy csel vagy egy kényszerítő bőven elég a létszámfölény kialakításához.
Nem játszom a naivat, tisztában vagyok a magyar futball helyzetével, a mieink képességeivel. Ám azzal is, a legesetlegesebb labdasportban előfordulhat, hogy a gyengébb nyer. Mint most a románok negyvenperces emberhátrányban Athénban, vagy az albánok Aveiróban a portugálok ellen. Azok az albánok, akiket júniusban simán vertünk felkészülési meccsen, nem jobbak nálunk, csak épp motiváltan, győzni akarva léptek pályára, nem taktikailag gúzsba kötve, mesterségesen visszafogott, már most bizonytalan jövőjű, „fogatlan” szövetségi kapitányukat levegőnek nézve.