Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy én lehettem a kar első elnöke. Úgy gondolom, olyan szervezet jöhet létre, amely a gyakorlat oldaláról érdemben tud segítséget adni az oktatás irányítóinak. Interjú.
„Mi a Nemzeti Pedagógus Kar célja és feladata valójában?
A testület feladatait a köznevelési törvény határozza meg, illetve a már említett alapszabály. Az oktatást érintő kérdésekben az ágazat irányítói számítanak véleményünkre és javaslatainkra. Vigyázunk a pedagógiai értékekre, munkánkkal megpróbáljuk emelni a pedagóguspálya becsületét.
A testület elnökeként önre vár a kar megismertetése és elfogadtatása a közvéleménnyel és a szakmával. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot?
Ősszel megalakulnak a területi vezetőségek, ahova reményeim szerint aktív, elismert pedagógusok kerülnek, akik hitelesen tudnak dolgozni az adott megyében. Szeretnénk, ha minél hamarabb kiépülne a tagozati rendszer is, amely fóruma lehet az adott tantárgyat tanító kollégáknak, és ahonnan megoldási javaslatokat kaphatunk egy-egy felvetődő probléma esetén. Minél többször szeretnék találkozni tantestületekkel, kollégákkal, bátorítva őket arra, hogy mondják el a véleményüket, amit mint elnök képviselhetek. Nagyon sok múlik azon, hogy a tagság megbízzon a testületben, és elfogadja a véleményünket a minisztérium. (…)
Igaz az, hogy a pedagógusok között alacsony a szervezet támogatottsága? A PSZ szerint 150 ezer pedagógusból mindösszesen 15 ezren regisztráltak és szavaztak az alapító küldöttgyűlés küldötteire.
Nem lehet csodálkozni ezen az arányon. A kar létrehozásának első lépéseinél nem minden mozzanatot kommunikáltak szerencsésen. A választás pedig elég közel esett az év végi munkákhoz, és keveset is tudtak a kollégák az egészről. Nem lesz gyors és látványos felfutás az aktív létszámban, de minden erőmmel azon leszek, hogy úgy dolgozzanak a tisztségviselők, olyan javaslatokat tegyünk eredményesen a minisztérium felé, hogy egyre többen gondolják azt, hogy önként is beléptek volna a karba. Ez a kétéves periódus legnagyobb feladata.
Az egyik legtöbbet támadott pont a pedagógusok kötelező tagsága. Miért szükséges ez?
Ez egy keret, egy lehetőség. Lesznek, akik kihasználják, és biztosan lesznek, akik passzívak maradnak. De az kétségtelen, hogy ha az oktatás ügyét irányító minisztérium a pedagógusok véleményére kíváncsi, akkor létre kell hozni egy szervezetet, amely elvi lehetőségként ezt meg tudja valósítani. Ezt kell megérteni ahhoz, hogy aztán az értelmünk után érzelmileg is azonosulni tudjunk a karral. Persze ehhez sok munka kell, és világosan látszó eredmények.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Ez most egy évtizednyi „Willkommenskultur” gyakorlati eredménye a német oktatási rendszerben. Schaffen sie das?
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
