Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy én lehettem a kar első elnöke. Úgy gondolom, olyan szervezet jöhet létre, amely a gyakorlat oldaláról érdemben tud segítséget adni az oktatás irányítóinak. Interjú.
„Mi a Nemzeti Pedagógus Kar célja és feladata valójában?
A testület feladatait a köznevelési törvény határozza meg, illetve a már említett alapszabály. Az oktatást érintő kérdésekben az ágazat irányítói számítanak véleményünkre és javaslatainkra. Vigyázunk a pedagógiai értékekre, munkánkkal megpróbáljuk emelni a pedagóguspálya becsületét.
A testület elnökeként önre vár a kar megismertetése és elfogadtatása a közvéleménnyel és a szakmával. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot?
Ősszel megalakulnak a területi vezetőségek, ahova reményeim szerint aktív, elismert pedagógusok kerülnek, akik hitelesen tudnak dolgozni az adott megyében. Szeretnénk, ha minél hamarabb kiépülne a tagozati rendszer is, amely fóruma lehet az adott tantárgyat tanító kollégáknak, és ahonnan megoldási javaslatokat kaphatunk egy-egy felvetődő probléma esetén. Minél többször szeretnék találkozni tantestületekkel, kollégákkal, bátorítva őket arra, hogy mondják el a véleményüket, amit mint elnök képviselhetek. Nagyon sok múlik azon, hogy a tagság megbízzon a testületben, és elfogadja a véleményünket a minisztérium. (…)
Igaz az, hogy a pedagógusok között alacsony a szervezet támogatottsága? A PSZ szerint 150 ezer pedagógusból mindösszesen 15 ezren regisztráltak és szavaztak az alapító küldöttgyűlés küldötteire.
Nem lehet csodálkozni ezen az arányon. A kar létrehozásának első lépéseinél nem minden mozzanatot kommunikáltak szerencsésen. A választás pedig elég közel esett az év végi munkákhoz, és keveset is tudtak a kollégák az egészről. Nem lesz gyors és látványos felfutás az aktív létszámban, de minden erőmmel azon leszek, hogy úgy dolgozzanak a tisztségviselők, olyan javaslatokat tegyünk eredményesen a minisztérium felé, hogy egyre többen gondolják azt, hogy önként is beléptek volna a karba. Ez a kétéves periódus legnagyobb feladata.
Az egyik legtöbbet támadott pont a pedagógusok kötelező tagsága. Miért szükséges ez?
Ez egy keret, egy lehetőség. Lesznek, akik kihasználják, és biztosan lesznek, akik passzívak maradnak. De az kétségtelen, hogy ha az oktatás ügyét irányító minisztérium a pedagógusok véleményére kíváncsi, akkor létre kell hozni egy szervezetet, amely elvi lehetőségként ezt meg tudja valósítani. Ezt kell megérteni ahhoz, hogy aztán az értelmünk után érzelmileg is azonosulni tudjunk a karral. Persze ehhez sok munka kell, és világosan látszó eredmények.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
2026 első Mestertervében szakértőinkkel mi is kiemeleteztük a beszélgetést és azt is, hogy hol csúszott meg a Tisza elnökének számítása.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
A Tisza Párt oktatási kísérlete már az első mondatnál megbukott.
Szily Nórának ezután az interjú után mélyen hallgatnia kellett volna. Ám ő mégsem ezt tette: belerúgott még egy jó nagyot Varga Juditba.
Mi a Magyar Királyságban megittuk a levét annak, ahogyan az elfogadás lassacskán önfeladásba ment át, a nyugat még nem.
John Healy-t megihlette Donald Trump akciója Venezuelában.
