Kampány, messziről

„Az önkormányzati választási kampány előjátékának az az olvasata, hogy a 2010 óta sorozatban érkező négy választási vereség üzenetét még mindig nem érti, vagy (ami sokkal rosszabb) teljesen félreérti az ellenzék.

Most fognak ötödször starthoz állni azzal a koncepcióval, hogy »a gaz Orbánnál még mi is jobbak vagyunk«, és hiába öklendezte vissza a közönség egymás után négyszer ezt az élvezhetetlen terméket, újra ugyanazt próbálják lenyomni a torkán. Ha tényleg csak ennyi kellene a győzelemhez, akkor bőven beleférne a sok-sok személyi huzavona és a szép szavak mögül rendre kikandikáló egyéni érdek.

Csakhogy itt választói szemszögből nem arról van szó, hogy – mondjuk – Horváth Csaba elég jó arc-e Tarlóshoz képest. Hanem sokkal inkább arról, hogy az egyik oldalon van egy csapat, amelyik (az erős médiahátszélnek köszönhetően is) látszólag képes az ügyeket kézben, a romlás tempóját kordában, a kisember számára is meglátható korrupciót pedig féken tartani, a másik oldalon viszont – néhány héttel a szavazás előtt – nincs.”