Miért nem támogatja a magyar külpolitika Erdélyben a nemzet felettiséget jelentő transzilvanizmust, az eredménytelenséget jelentő etnocentrikusság helyett?
„A politikai erők többsége az erdélyi magyar–román szembenállásban érdekelt vagy pedig éppen puszta létük révén szentesítik ezt. Számukra nincsen erdélyi (vagy ha van is, az másodlagos), hanem csak román és csak magyar. Mint szembenálló entitások! A tanügynek és a tömegmédiának köszönhetően az erdélyi polgárok nagy része (magyar és román egyaránt) csak a szembenálló nemzetek létében tudnak gondolkodni és ez tökéletesen megfelel Bukarest érdekeinek a divide et impera ókor óta ismert elve jegyében. Ebben a pillanatban az erdélyi politikai elitek (magyarok és románok egyaránt) számára a regionális identitás másodlagos vagy nemlétező (a pártok kommunikációjában alig vagy egyáltalán nem lelhető fel Erdély fogalma!), amivel azonban egyet érnek és értek el: provinciálisak és kiszolgáltatottak maradnak a központi, bukaresti hatalommal szemben. És az elittel a régió, Erdély is.
Az etnikus szemléletmód csapdájába esett erdélyi magyar elit foglya a budapesti külpolitika is, hiszen a magyar kormány jelenleg ezt a provinciális politikai gyakorlatot kénytelen kiszolgálni. Biztos, hogy a magyar erdélyi külpolitika becsületes és nemes szándékkal történik és az is biztos, hogy az erdélyi magyar eliteknek is általában a legjobbak a szándékai. Azonban a módszer – amit választhattak – rossz. Sajnos a lejáratása – a tömegmédia révén – pillanatok kérdése (és ez számtalanszor beigazolódott). A magyar ellenségkép lobogtatásának konkrét következménye – az erdélyi magyarok és az erdélyi románok közötti egyre szélesedő »árok« – senkinek nem érdeke. Sem az erdélyi magyarságnak, sem az erdélyi románságnak, sem Magyarországnak.
Erdély népeinek létérdeke lenne egy nemzetek feletti, a transzilvanista értékrend mentén politizáló, az erdélyiek érdekeit képviselő Erdélyi Párt létrehozása (ez képviselhetné eredményesen az erdélyi magyarság és erdélyi románság érdekeit). Ez nemcsak egyedülálló szimbólikus tett lenne Erdély történetében, hanem óriási lépés egy új, a bukaresti hatalomtól független, erdélyi politikai elit létrehozása felé. Egy új, etnikumok feletti, erdélyi politikai nemzet létrejötte irányában – a soketnikumú svájci modell alapján.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Rektorként minden alkalommal felléptem az ellen, ha egyetemünket, a tudás szentélyét, annak valamely polgára méltatlan aktuálpolitizálás színterévé kívánta volna lealacsonyítani.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
