„A társadalom iránti mély felelősségérzet érhető tetten abban is, hogy a pályázatokat kivétel nélkül kommunikációs feladatokra, hirdetésekre, arculattervezésre írták ki. De legyünk megértőek. Ha figyelembe vesszük, hogy az adósság ellen indított háború az1990 óta legnagyobb államadósságot, az »erős ország, erős valuta« jelszava a rendszerváltás óta leggyengébb forintot eredményezte, a »gyarapodó nemzet« pedig 56 óta nem látott ütemben vándorol ki az országból, lassan már nemhogy új arculatra, hanem egyenesen új arcra is szükség lehet.
Ebben a történelmileg komplikált helyzetben, a jelszavak és a valóság rugalmas elszakadásakor aranyat ér az állampártban szerzett gyakorlat. Talán ezért értékelődnek fel a mostanit megelőző egypártrendszer káderei; ha valakiknek, nekik aztán igazán van gyakorlatuk abban, hogyan kell a politikusi akarattal dacoló valóságból tündérmeséket gyártani. Csak néhány kulcsfogalmat kell behelyettesíteni. A hosszúnevű minisztériumnak a nők szerepvállalásáról kiadott dolgozata például a Ratkó-korszakban is megállta volna a helyét; mindössze egy-két tucat égbekiáltó helyesírási hibát kellett hozzátenni, hogy máris a nemzetért érzett felelősség egyik alapművét tarthassuk a kezünkben.
Bár a mozgalmi dal szerint a Párt és a nép útja azonos, élünk a gyanúperrel, hogy az utak ismét végzetesen elkanyarodtak egymástól. A világforradalom helyi letéteményeseihez hasonlóan a munkaalapú társadalom apostolai is idejében ismerték fel, hogy a nép útja jobbára csak a szoba-konyhába vezet. Ezért arra sarkallnánk az unokaöcsöket, vejeket, régi iskolatársakat, sőt azokat is, akik az új keresztapákhoz fűződő bensőséges viszonyukra csak később döbbennének rá, hogy: iparkodjanak. Gondolkodjanak el azon, hogy az új kasznár milyen tüneményes gyorsasággal rakta ki a királyi erdőkre a »Magánterület« táblákat. Ott tartunk, hogy hovatovább már a családfájukat akár harminc évre is visszavezető történelmi dinasztiák sarjai sem garázdálkodhatnak kedvükre az udvar vadászterületein. Így aztán horribile dictu az is elképzelhető, hogy az új katekizmusban társadalmi felelősségvállalásra keresztelt svédasztal sem tart ki az örökkévalóságig.”