De az első problémák valahol a negyedik napon már megkezdődnének. Gyula Királynak biztosan nem tetszene, hogy Mutyi János olyan gyorsan olyan sok vállalkozói szerződést akar aláírattatni vele. Kivéve a Kál Károlyét, aki végre megkapná a piac, az önkormányzati intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék, játszóterek, kutyafuttatók stb. felügyeletét. 2010-ig több mint kettőszáz millió forintot emésztettek fel a csepeli adófizetők pénzéből Kál Károly cégei. Most azonban már aligha lehetne ilyen piti összeggel kiszúrni a Szabó Szabolcs óriásplakátját is oly hősiesen hordozó volt titkosszolga, többpártember, civil szakértő, elvtársi vállalkozó és polihisztor szemeit.
Nagyjából a hatodik héten beütne az első balhé. A Csepeli Városgazdától több mint 200 embert kellene első körben elbocsátani, de további 450-500 követné őket fél éven belül. Mivel visszaállna a régi rend, melyben mindent kiszerveznek a pártvállalkozóiknak, el kellene bocsátani azokat, akik a munkát elvégzik. 2010-ben alig száz, most több mint nyolcszáz ember dolgozik a Városgazdánál. A pártvállalkozókat mi ugyanis kirúgtuk, de nem fideszesre cseréltük őket, hanem az önkormányzati céggel csináltatjuk meg ezeket a munkákat. Most mindent visszafordítanának. A régi-új vállalkozók csak visszaosztanák a pénzt és eltennék a maguk »veszélyességi pótlékát«. A csepeli közterületek 2015 tavaszán ezért már úgy néznének ki, mint 2010-ig. Gondozatlanul, ápolatlanul.
A csepeli önkormányzatból 2015-re az MSZP, a DK és az Együtt PM pártpénztár-szivattyúja lenne. Az MSZP-nek kétmilliárd forintnál is nagyobb az adóssága, az Együtt-PM most is kölcsönért kalapozik, Gyurcsányék szemei majd’ kigúvadnak a pénzhiánytól. Plusz az őszi kampány költségei. A csepeli adófizetők pénze úgy ömlene a közterületek, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények rendbetétele és a közbiztonság fenntartása helyett az egymással marakodó balliberális pártok vállalkozóihoz, mint 2010 előtt az MSZP-s vállalkozókhoz.
Ezért már a 2014-es költségvetést túllépnék, de a 2015-ös költségvetés teljesen elszállna. Legkésőbb 2015 nyarán megszületne döntés a Kis-Duna part valamint a még megmaradt önkormányzati ingatlanok privatizációjáról. Ezeket pont olyan áron alul és dilettáns módon adnák el, mint minden mást korábban.