A belvárosi piacon jártam

A cikket fikázóktól kérdezem, hogy az megvan, hogy a cikkíró elsősorban nem azt kifogásolja, hogy a tanyafejlesztési program legnagyobb összegű támogatását Budapest V. kerülete kapta (ahol azért viszonylag kevés tanya van), hanem azt, hogy ez a pénz egy kb. értelmetlen projektre ment el?

"Paraszt szót le sem irt itt senki, csak te." Szomorúan olvasom... biztosan igazad van! Meg dr. Nagy Bálint tanár úrnak is: "... Történelmi visszapillantás - Csak birkanyájat láttam, olyan láb elé meredő tekintettel és tanácstalan kollektív belenyugvással a vágó folyosóra besorjázni, ahogy ezt fél millió családi törpebirtok, és ezernél több kistelepülés közössége teszi. 'Nem kell ahhoz semmi, csak egy jól betanított vezérürü' - válaszolta ámuló kérdésemre lakonikusan a vágómester. A nemzetet pótolhatatlan emberi közösségnek tekintő ember számára ez igen ijesztő analógia. El is hessegetném magamtól, ha a rendszerváltó paktumok kezdetétől nem ismerném, azokat az - akár makrogazdasági irányból, (adósság csapdában kívülről diktált), akár a múlt iszonyatos bűneitől, a gazdasági csődtől, és elszámoltatástól beijedt agrártechnokrácia önvédelméből eredő - alattomos szándékokat, amelyek egy termőfölddel kapcsolatos Alkotmánybírósági Határozatban öltöttek végleges formát. Amelyben e magát rendszerváltónak tartó legfelsőbb taláros testület a haza földjét, a virtuális érték alapú befektetői tőke kívánságára, a szabadon áramló tőke szintjére süllyesztette és reprivatizációját megtagadta. Örökös értéket toalettpapírért, tipikusan magyar kereskedelmi hagyomány szerint. Ettől - vagyis a feldolgozó ipari és forgalmazási vertikum 'komprádor' privatizálásával azonos időben elrendelt - termőföldre vonatkozó kárpótlási licit pillanatától kezdve, a vidék minden ellenérdekeltségű csoportosulás szabad prédájává változott. Lakóinak 90%-a a társadalom örökletes páriájává nyomorodott. A magát szerencsésen átmentő, volt nomenklatúra elitünk, 'tőke szabad áramlásának' istenivé magasztosított parancsa oltárán bemutatott, engesztelő áldozataként. A kártalanítás összes terhét a vidék nyakába akasztották. A szó szoros értelmében minden termelői vagyonából kifosztott parasztságot, sokszor kilométerekre eső parcellákból álló, átlag 3,5 hektáros törpebirtokával, meztelenül az utcára dobták. Az oszthatatlan közös vagyonát (állattenyésztő telepek, gépjavítók, szolgáltató és feldolgozó egységek stb.) el'privatizálták', aztán magára hagyták. Sőt, a várható dotációk csatornájának kisajátítása érdekében, már 'másnap' meghirdették, az amerikanizált, eszközintenzív 'versenyképes üzemnagyság' agrárpolitikáját .... Az agrárterületek holtmunka által egyre agresszívebben elszívott vére nyomán fellépő, a falu és vele a 'vidéki életforma' pusztulása, a nemzet- vagy társadalom-gazdaság döntéshozói előtt növekvő felelősséggel és fenyegetéssel veti fel a kérdést: dél-amerikai modell szerint, vérszívóktól megkergülve támolyognak tovább, vagy a fejlesztési lehetőséget a vidéki nép, a közjó érdekében, az osztrák modell adaptálására fordítják. A visszavonhatatlan végzet előtt, egyetlen lépéssel... " A Fidesz ezt a választ az Ángyán-féle szemlélet tetszetős ígéretével, majd megtagadásával megadta - pusztulásra van ítélve az a falu, amely földjeinek tulajdonjoga és jövedelme nem marad a helyi családokra "szétterítve"! Az önfenntartásra képes Nemzet pedig falvakból áll...

"Ez a piac arról szól, hogy 226 millió forintot elvettek vidékről és tökre teljesen értelmetlenül használtak fel a fővárosban." Tököt vettek belőle a fővárosban, vagy miről beszél ez? :)

Mi a rossebről hadovál itt ez a sok értelmetlen barom? "A Paraszt történetietlen. A paraszt az örök ember, a közös alap, függetlenül mindenféle kultúrától, ami a városokban honos. Megelőzi és túl is éli azokat, érzéketlenül, nemzedékről nemzedékre tenyészve, földhöz kötődő foglalkozásokra és képességekre korlátozódva, misztikus lélek, nyers, a gyakorlathoz tapadó értelem; alapja és soha ki nem apadó forrása a vérnek, amely a városokban a világtörténelmet csinálja". "A paraszt ősök unokájaként, jövőbeni unokák ősapjaként ereszt gyökeret a földbe. Az ő háza az ő tulajdona; nem a testnek és a javaknak néhány évre szóló illékony együttléte ez, hanem az örök föld és örök vér, tartós és bensőséges egymáshoz kötöttsége..." Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. (1918) Érthető?