Hungarofoci: se jelen, se jövő

„Az U 19 Európa Bajnokságon ifjú focistáink összemérhették tudásukat a kontinens legjobb korosztályos válogatottjaival. És nem szimplán veszítettek két meccset (ez benne van a pakliban), hanem megsemmisítő vereségeket szenvedtek osztrák és portugál riválisaiktól. Nem kell ahhoz különösebb szakértelem, hogy nagy biztonsággal kimondhassuk: a honi labdarúgás felemelkedésére a közeli jövőben nincs sok remény, viszont a további színvonalesésre komoly az esély.

A gigaplakátokon U19-es meggypiros mezben azt kérdezi az egykori világklasszis középhátvéd: »Ez most komoly? Te, aki szereted a focit, nem jössz el a meccsekre?« Válaszom: nem bizony! Ezekre a szívszorító és számunkra megalázó eseményekre nem vagyok hajlandó elmenni. A televízióban is elég szenvedés volt látni, hogy a magyar utánpótlás elitje két alkalommal miként vergődött. Vajon mivel töltik ezek a fiatalok az idejüket a nevelő egyesületeiknél, illetve a különféle labdarúgó tanodákban? Kik és mire tanítják őket? Pedig tinédzser korban is lehet nagyot alkotni: a brazíliai felnőtt világbajnokságon pályára lépett (győztes gólt is szerzett) egy kiváló belga labdarúgó, a 19 éves Divock Origi, a Lille OSC csatára. Ő a jelen és a jövő. Tőlünk távol, az európai klubok élvonalában és a belga nemzeti tizenegyben.

A Ferencváros kiesését követően a nem régóta Magyarországon dolgozó Thomas Doll vezetőedző az alábbiak szerint summázta labdarúgásunk helyzetét: »A magyar válogatottnak már egy örmény, albán, vagy kazah válogatottal problémája van, miből gondolják, hogy egy klubedzőnek könnyebb? Talán túl korán jutottunk ki az európai porondra, de például a most zajló U19-es Európa-bajnokság is megmutatta a magyar futball jelenlegi erejét.«”