Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
A kormány azt üzeni, hogy nem akarja, hogy védjük a demokratikus jogainkat.
„Amiért dolgozunk, nem pártpolitikai kérdés. De érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon miért nem lesz a minden állampolgár biztonsághoz és élethez való joga egyetlen választási kampány jól hangzó szlogenje sem. Sőt, ezeket a NANE húsz éves története során több úgynevezett baloldali és úgynevezett jobboldali kormány próbálta már ugyanolyan igyekezettel a szőnyeg alá söpörni. De eddig legalább megelégedtek azzal, hogy nem adnak pénzt, nagylelkűen hagyták, hogy önkéntesmunkában és más, főleg külföldi szervezetek támogatásaiból helyettük dolgozzunk.
Vajon mit üzen a kormány az állampolgároknak ezzel a listával? Már az is fáj neki, hogy még csak nem is az ő pénzén, de ezek a szervezetek, azaz mi, valahogy fennmaradhatnak, dolgozhatnak tovább. A kormány azt üzeni, hogy nem akarja, hogy védjük a demokratikus jogainkat, jogunkat a biztonsághoz, szerelemhez, identitáshoz, a politikai döntéshozatali folyamatok követéséhez, információhoz. Amikor a kormány támad bennünket, civileket, a magyar és Magyarországon élő emberek demokráciához való jogát támadja.
Innen üzenem a többi feketelistás és listázható civil nevében Lázár Jánosnak, hogy nem megyünk el. Maradunk, és dolgozunk azért, hogy Magyarországon biztonságos legyen nőnek lenni, gyereknek lenni, romának lenni, bevándorlónak lenni, leszbikusnak, melegnek, transzneműnek, biszexuálisnak lenni, határon túli magyarnak lenni.”