Nem hiszek az összeesküvés-elméletben. Kerényi Imrével egy éve egy nyilvános vitában beszéltem erről. El is hangzott az érve: »eddig nekünk volt, most nektek jön a hét szűk esztendő«. Megkaptam a választ arra, mi és miért történik ma a magyar színházi életben. Azért az ember ezt nehezen fogadja el. Mint ahogy a volt évfolyamtársam reakciója, levele sem értelmezhető. Úgy védi Kerényit, mintha szidtam vagy bántottam volna őt. Amúgy is hiányzik belőlem az ártó szándék. Ez a levél arra a kényszerképzetre reagál, hogy mindenki, aki nem ezt a kurzust támogatja, nem elkötelezett Fidesz-szavazó, az csak baloldali, kommunista és – szitokszóként használva a szót – liberális lehet. Ráadásul én biztosan főpolgármester akarok lenni. Ezt a hülyeséget vajon honnan veszi? A jelen közállapotok elég szomorú igazsága az, hogy elfogadhatatlan, ha másként gondolkodsz, mint ők. Nem fér el, hogy Kulka János magánember ír egy levelet a miniszterelnökének. Olyan szűkek lettek a tudatok, hogy erre csak ilyen válasz jöhet: te a baloldal szekerét tolod! Ugyan már, ki tolja a baloldal szekerét? És micsoda frusztrációt rejt azt gondolni, hogy én valakiknek a nevében írtam a nyílt levelet! Nem lennék elég felnőtt ahhoz, hogy a magam nevében írjam? Miért keres mindenki mögöttes szándékot? Ahogy maga is azt kérdezi, mi lehet Kerényi nyilatkozata mögött. (...)
Csalódott?
A Milláért kár, kéne egy jó civil mozgalom. Az tarthatatlan, hogy nincs egy fórum, ahol ki lehet mondani az elégedetlenséget, az egyet nem értést. Nincsenek szakszervezetek, független fórumok. Szerintem itt már rég nem beszélhetünk bal- vagy jobboldalról. A vélemény szabadságáról, az állampolgár jogairól, kötelességeiről van szó. Miért kell ellenségnek tekinteni, aki kimondja a véleményét?
Ki korlátozná, hogy véleményt nyilvánítson?
Nem korlátoznak, inkább rosszallják. Beálltak, nem mozdul semmi sehova, csak nézzük tátott szájjal, hogy mi történik velünk.”