Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
A jogalkotói szándék nem az volt, hogy mindenáron sarcoljuk meg az RTL Klubot, hanem az, hogy jelezzük: közteherviselés van. Interjú.
„hvg.hu: De akkor nem teljesült a jogalkotói szándék. Érdemes volt ennyire rohanni?
K. L.: A jogalkotói szándék nem az volt, hogy mindenáron sarcoljuk meg az RTL Klubot, hanem az, hogy jelezzük: közteherviselés van. Válságban igenis létjogosultsága van a szektorális különadóknak, mint a bankadó, multiadó, energetikai cégek különadója, telekommunikációs adó. Vagy éppen a reklámadó. Nincs semmi különbség, legfeljebb annyi, hogy az újságok az őket érintő adót úgy tudják megírni, mint a politikai bűncselekmények non plus ultráját. Egyébként lehet ezt a jogszabályt bármikor korrigálni, köszönjük, hogy felhívták a figyelmet a hibáira, gondolkozni fogunk a kijavításán.
hvg.hu: A bulvárt kedveli?
K. L.: Tudomásul veszem a létezését.
hvg.hu: Csak mert ön is szerepelt korábban például a Playboyban.
K. L.: Ezért mondtam, hogy tudomásul veszem.
hvg.hu: De akkor miért mondja a Fidesz, hogy a reklámadót afféle tisztítótűzként használják a bulvár ellen, ami időnként népegészségügyi károkat okoz?
K. L.: Tisztítótűz? Ugyan már! Egyébként pedig valóban van a médiának olyan része, amit elnézve komolyan felmerül, jól van-e ez így, de ennek a reklámadóhoz semmi köze. Ezzel az erővel csak a közízlés ellen vétőket, vagy a hazugságokat, hülyeségeket terjesztő médiumokat kellene megadóztatni, de nem erről van szó. Az biztos, hogy a bulvárújságírók nem a Parnasszus tetején foglalnak majd helyet.
hvg.hu: Kinek a döntése volt, hogy a kormány nem támogatja az uniós finanszírozással megvalósítani tervezett fővárosi közlekedési nagyberuházásokat?
K. L.: Ez nem »ötlet« volt: nagy, tíz-, százmilliárdos beruházásokról van szó, melyek nem minden esetben találkoznak Brüsszel preferenciáival, így meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet jó eséllyel benyújtani, és mit nem. Ezek nagy, drága, időigényes projektek, nem jó, ha visszadobják őket. Van egy csomó életszerűtlen szabály ugyanis: vidéki nagyváros esetében például csak akkor lehet útfelújítást eszközölni, ha a pályázatban tömegközlekedési fejlesztés is szerepel, még akkor is, ha ennek adott esetben semmi értelme nincsen. Ilyenkor mit csinál egy polgármester? Felújítja az utat uniós pénzből, és a szélső sávot, amit parkolónak tervezett, elnevezi a pályázatban bicikli- vagy buszsávnak, még ha nem is jár ott soha busz, vagy kevés a bicikli. Pusztán azért, mert különben nem kapna támogatást. Amúgy az egész értelmetlen, de csinálni kell, mert különben nem lesz támogatás. Nagyon sok brüsszeli pályázatnál vannak teljesen értelmetlen, ésszerűtlen kikötések, amik kompromisszumokra kényszerítik az embert. A fővárosban van egy sor ilyen vonatkozású beruházás, így nem általánosságban hoztuk meg ezt a döntést, hanem minden egyes esetben megvizsgáljuk, hogy van-e értelme kivinni Brüsszelbe, vagy sem. A főváros ráadásul fejlettségét tekintve kívül esik a támogatható körön.”