A kupik védelmében

„Teljesen érthető volna, ha a hatóságok megnéznék, hová mennek közpénzek, s a civilek miként használják azokat fel. Ez csak akkor volna azonban méltányolható, ha nem ad hoc jelleggel, az alanyokat »egyéb okokból« kipécézve ellenőriznének. Ha objektív kiválasztási eszközök mentén – mondjuk, a nyújtott támogatás összegéhez igazodva – kerülnének sorra.

Kezdve például a kormánynak kedves Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvánnyal, amely nem nyújtott be tevékenységéről beszámolót, holott erre törvény kötelezi.

De hiteles lenne az ellenőrzés akkor is, ha az Állami Számvevőszék nem 2003-ban vizsgálta volna utoljára a nonprofit szektort, illetve 2006-ban a Nemzeti Civil Alapprogramot, és most nem a norvégokkal való vita hevében gondolnák úgy, hogy az északiak védencein példát statuálnak.

A Kehivel fenyegetőzni könnyű, de az eljárás elfedi, hogy a civil világ problémája ennél sokkal nagyobb.”