„Ha a hír mögé nézünk, hamar rájövünk, hogy vizsgálat volt, de jelentés nincs, és nincs kupleráj sem, de van a valóság eltorzításában érdekelt ötletadó. Az ügy hátterében felsejlik egy arc, akit a szél fújt át 2012-ben a Duna túloldaláról - az érettségizett Némethné miniszter asszony erős embereként - a Corvinusra gazdasági főigazgatónak annak ellenére, hogy kinevezését sem az egyetem Szenátusa, sem a bírálóbizottság nem támogatta. A hírek szerint Rózsás Péter hasonló beosztásából dicstelen körülmények között távozott a Budapesti Műszaki Egyetemről: a megkönnyebbülés hatalmas sóhaját a Fővám téren is hallani lehetett odaátról, és a műszakis kollégák részvét-telefonhívásait követően a közgázos vezetőség erősen aggódni kezdett...
A csúnya történet terepe a Fidesz felsőoktatási intézményrendszert átalakító ténykedése, amelyet az érintettek első blikkre az egyetemi autonómia elleni támadásnak véltek Klinghammer István államtitkári kinevezésétől kezdve az intézmény-összevonásokon és fizetős szakokon át a kancellári rendszer ötletéig. De, mivel a hazai felsőoktatás vezetői sem hülyék, hamar belátták, hogy a változások nem feltétlenül ellenük szólnak, és megkezdték az új helyzethez való alkalmazkodást. (...)
Ide érkezett Péterünk, és amolyan virágelvtársi értelemben vett éberséggel minden bokorban ellenséget, csalót vagy korrupt közalkalmazottat orrontott. A vezetői értekezleteken nem vett részt, a szenátusi üléseket hébe-hóba látogatta, előterjesztései, már ha egyáltalán volt kedve elkészíteni egyet-egyet, számszaki hibáktól hemzsegtek, és a bennük foglalt javaslatok megvalósíthatósága szakmailag erősen megkérdőjelezhető volt. A szállítói számlákat blokkolta, és ugyan állandó pazarlásról beszélt, de a több százmilliós kifizetetlen számlatartozás által előállt több tízmilliós késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem zavarta. Önkényesen kötött megbízási szerződéseket, miközben beszüntetett mindenféle kommunikációt az egyetem vezető szerveivel, és azok munkatársaival. Az általa feltártnak vélt hiányosságokra ugyan felhívta a rektor figyelmét, de nem várta meg a szolgálati útnak megfelelő belső vizsgálat eredményét, hanem biztos, ami biztos, munkáltatóját feljelentette a KEHI-nél. A Szenátus hosszas küzdelem árán végül elérte, hogy az év elején Varga Mihály visszavonja emberünk megbízatását.
Rózsásnak kitűnő minisztériumi és médiakapcsolatai lehetnek, mert már eltávolítása előtt értesült közelgő kirúgatásáról, és ennek köszönhetően egy ravasz kibúvóval elérte, hogy munkajogilag még talán ma is az egyetem alkalmazottja. Hattyúdalként kapott egy egész oldalas médiafelületet a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, ahol ellenvélemény nélkül előadhatta saját verzióját.”